A Költségvetési Tanács szerint is rengeteg kockázat van a 2026-os költségvetés részleteiben.
A 2026-os költségvetési tervezet alapján a magyar kormány 1710,9 milliárd forintra csökkenti az Egészségbiztosítási Alap támogatását,
ami 9,4 százalékos forráskivonást jelent
a 2025-ös előirányzathoz képest – számolt be róla hétfőn a 444.hu.
A Költségvetési Tanács szerint rengeteg a kockázat a 2026-os költségvetés részletszabályaiban
Ez a csökkentés különösen aggasztó, mivel a Költségvetési Tanács (KT) szerint a korábbi évek tapasztalatai és a 2025-ös időarányos teljesülés alapján ez az összeg valószínűleg nem lesz elegendő az egészségügyi kiadások fedezésére.
A 2026-os büdzsét a kormány a szokásosnál korábban, már húsvétra elkészítette, és május 4-én véleményezte is a Költségvetési Tanács. A folyamat külön érdekessége, hogy a véleményt most először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke, Varga Mihály készítette, aki korábban maga is pénzügyminiszter volt, most pedig Nagy Márton az utódja költségvetési ügyekben.
A tervezet számos kockázatot hordoz, amit jól jelez, hogy
a 28 oldalas dokumentumban összesen 27 alkalommal szerepel a „kockázat” szó.
Optimistán számol a költségvetés több helyen
A legnagyobb gazdasági bizonytalanságokat a vártnál rosszabb első negyedéves GDP-adat, az emelkedő inflációs előrejelzés, valamint a devizaadósság és árfolyamkockázatok jelentik. A kormány az idei 2,5 százalékos növekedés után jövőre 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol, de ezt a KT erősen bizonytalannak ítéli. Az infláció jövőre 3,6 százalék lehet az idei 4,5 százalék után, míg a költségvetési hiány az előző évhez hasonlóan 3,7 százalék maradna, noha korábban 2,9 százalékos célt tűztek ki.
A forint árfolyama is problémás: az idei 397,5 forintos euróárfolyam jövőre 403,4-re nő, ami növeli a GDP-arányos államadósságot. A devizaadósság aránya a törvényileg megengedett maximum, 30 százalék közelébe, 29,7 százalékra emelkedik, ezzel szűk mozgásteret hagyva az államnak.
A költségvetés 39 546,3 milliárd forint bevétellel és 43 764,9 milliárd forint kiadással számol, mindkettő 2,1 százalékkal magasabb az idei előirányzatnál. Az áfabevétel várhatóan 8793 milliárd forint lesz, ami 6,2 százalékos növekedés. Ez a háztartások 4,4 százalékos fogyasztásbővülésére alapoz. Ezt az optimizmust azonban a KT szintén kockázatosnak ítéli.
Súlyos választási osztogatást tervez a kormány
Az adókönnyítések – többek közt a többgyermekes anyák szja-mentessége, a családi adókedvezmény duplázása – 500 milliárd forintos bevételkiesést okoznak. Az uniós forrásokból 1894 milliárd forinttal számol a kormány, de ennek teljesülése szintén kérdéses. Családtámogatásokra 1126,3 milliárdot, lakástámogatásokra pedig 437,9 milliárdot fordítanak, utóbbi 70,2 százalékkal több, mint az idei előirányzat. Azaz
elég súlyos választási osztogatást tervez a kormány.
A kamatkiadások összege jövőre 3314,7 milliárd forint lesz, ami 13,6 százalékkal alacsonyabb az ideinél, főként az inflációkövető lakossági állampapírok kamatának csökkenése miatt. A rendkívüli kormányzati tartalék eredetileg csupán 50 milliárd forint lett volna, de ezt a minisztérium 192 milliárdra emelte, válaszul a KT kritikájára.
