2024-ben 75 ember halt meg munkahelyi balestben. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez 20 százalékos növekedés egy év alatt.
20 százalékkal nőtt a halálos munkabalesetek száma tavaly, amikor
75 ember vesztette életét
– hívta fel a figyelmet a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja alkalmából a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) hétfőn.
A kormány nem veszi komolyan a munkahelyi balesetek megelőzését
A szervezet MTI-nek küldött közleménye szerint a legveszélyesebb ágazat továbbra is
az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság,
a legtöbb halálos baleset pedig a 45-64 éves munkavállalókat éri.
A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog – jelentette ki a közlemény szerint Zlati Róbert.
A MASZSZ elnöke szerint annak ellenére, hogy tavaly 20 százalékkal többen haltak meg a munkahelyükön mint 2023-ban,
a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését,
kevés és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés.
A kormány is felelős a halálos munkahelyi balesetek számának növekedéséért
Kitért arra, hogy 2024-2025-ben történtek olyan munkavédelmi jogszabályi változások, amelyek miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is hallatta a hangját.
Ilyen volt egyebek között egy veszélyes könnyítés, amely szerint bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás” és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is. Ráadásul egyes esetekben munkaerőhiány miatt az orvosokat kényszerűségből más egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni – hívta fel a figyelmet.
Kapcsolódó: Kiderült, kinek lesz kötelező továbbra is a munkaalkalmassági vizsgálat
Kiemelte, hogy az idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi 3 helyett elég 5 évente elvégezni, ami álláspontjuk szerint szintén nem szolgálja a jobb munkavédelmet.
A felsorolt lazítások akár néhány ember egészségébe, életébe is kerülhetnek
– szögezte le Zlati Róbert.
Az elnök kedvező változásnak tartja, hogy a 2024-2027-es munkavédelmi politika részeként nőtt a kiszabható bírságok összege, és szigorodtak a hatósági ellenőrzések, ám hangsúlyozta: egyértelműen még több és még hatékonyabb megelőző intézkedésre, hatósági ellenőrzésre, és a munkavédelemben több, anyagilag is megbecsült, elismert szakemberre lenne szükség.
(Kiemelt képünkön Zlati Róbert látható)
(MTI korrigálva)
