Az összefüggés nem egyértelműen kauzális, azonban könnyen lekövethető.
Általában úgy tűnik a különféle kutatásokból, hogy az összeesküvés-elméletekre való fogékonyság az emberek esetében nem vezethető vissza egyetlen, jól behatárolható okra.
Sem az életkor, sem az iskolázottság szintje, sem az intelligencia nincsen összefüggésben, sőt semmilyen szerepet nem játszik a fura teóriákat illető hiszékenységben.
A hiszékenység nem intelligencia függvénye
A fogékony emberek között azonban a kutatóknak sikerült találni egy közös pontot, amely a vizsgált illetők jóléte volt. Arra jutottak, hogy az emberek fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, ha úgy érzik, hogy fenyegető a közvetlen környezetük, ha félelmet vagy dühöt éreznek, illetve amennyiben paranoiában szenvednek.
Aki rosszul alszik, az rosszul is érzi magát
Ezek a faktorok pedig összefüggésben állnak az alvással: minél rosszabbul alszik tehát valaki, annál hiszékenyebb lesz az ilyen elméletek tekintetében.
Daniel Jolley a Notthinghami Egyetem kutatója pontosan ezt bizonyította be. 540 embert kérdezett ki arról, hogy milyen az alvásminőségük, majd ezt követően elolvastatott velük egy cikket a párizsi Notre Dame leégéséről.
A résztvevő emberek fele a tűz valós okáról olvasott, a másik fele pedig olyan cikket kapott amelyben az állt, hogy a nyilvánosság elől eltitkolt gyújtogatás miatt égett le a templom.
Aki rosszul alszik, elhiszi a rémhíreket
Az eredmények magukért beszéltek: minél rosszabbnak ítélték meg saját alvásukat a tesztalanyok, annál inkább voltak hajlamosak elhinni a gyújtogatós történetet.
Később a kísérletet további 575 emberrel ismételték meg, ekkor azonban már komolyabb összeesküvés-elméleteket prezentáltak a résztvevőnek: a klímaváltozásról és a 9/11-ről olvashattak. Ezúttal azonban a dühöt és a paranoid gondolatokat is felmérték és megint csak kiderült, hogy aki rosszabbul aludt, az hajlamosabb volt ezekre is.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy míg egyértelmű korreláció van a rossz alvás és a hiszékenység között, arra nem találtak bizonyítékot, hogy egyirányú kauzális viszony is fennállna a két dolog között.
(spiegel.de nyomán)
