Orbánék az arcfelismerő szoftverekkel egy megfigyelőállamot építenek ki, pedig az EU szabályai ezt tiltják.
Az Európai Bizottság (EB) vizsgálja, hogy a magyar gyülekezési törvény módosítása megfelel-e az uniós alapjogi szabályoknak – írta csütörtökön a nepszava.hu.
„A biometrikus adatokat, köztük az arcfelismerést ugyanis a rendvédelmi szervek csak súlyos törvénysértések esetén használhatják”
– mondta a portálnak Ella Jakubowska, a brüsszeli Európai Digitális Jogok (EDRi) ernyőszervezet szakpolitikai vezetője.
Hatalmas a felháborodás
Megírtuk, az Országgyűlés fideszes javaslatra két hete fogadta el a gyülekezési törvény módosítását. A jogszabály a „gyermekvédelemre” hivatkozva a Pride és más nagyobb események betiltására is lehetőséget ad. A törvényt rengetegen bírálták, az Európai Parlament (EP) is napirendre veszi az ügyet, mert a kemény büntetések (akár 200 ezer forint) mellett
a résztvevők ellen valós idejű arcfelismerő technológiát is bevethet a kormány.
A jogszabály elfogadását követően tüntetéssorozat indult.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította az Orbán-kormányt, vonják vissza a Pride betiltásáról szóló törvényt.
Kapcsolódó: Betelt a pohár! Szegeden is hídfoglalással tüntettek a gyülekezési törvény módosítása miatt (+videó)
Szembe mennek az MI-rendelettel
Az EB úgy nyilatkozott a portálnak, hogy elemzik a magyar szabályokat, hogy összeegyeztethetőek-e az Alapjogi Chartával, az MI-rendelettel, és a GDPR-ral. Ha úgy ítélik meg, hogy ezekkel ellentétes a törvény,
kötelezettségszegési eljárást indíthatnak.
Az EU-ban tavaly fogadták el a mesterséges intelligencia (MI) használatáról szóló rendeletet. Ez egyebek között tiltja, hogy állami szervek valós időben alkalmazzanak arcfelismerő technológiát, és ez a korlátozás idén február óta már érvényes. Jakubowska szerint azonban nem egyértelmű, hogy a magyar törvény mire ad lehetőséget és hogyan használnák a hatóságok a jogköreiket. Így kérdéses, hogy
valós idejű vagy utólagos azonosítás történik-e.
Mindenesetre az MI-rendelet preambuluma azt mondja ki:
„a valós idejű biometrikus azonosítást azért kell korlátozni, mert az »hatással lehet a lakosság nagy részének magánéletére, az állandó megfigyelés érzetét keltheti, és közvetve visszatarthat a gyülekezési szabadság és más alapvető jogok gyakorlásától«”
– írták.
Az arcfelismerő technológiát nem a szemetelés meggátolására találták ki
Jakubowska szerint a rendvédelmi irányelv számos kitételt határoz meg arra, mikor és milyen feltételekkel használhatnak a hatóságok személyes adatokat. A biometrikus azonosítást
csak súlyos bűncselekmények esetében lehet használni.
„Az arcfelismerő technológiát nem a szemetelés meggátolására találták ki”
– fogalmazott. A magyar szabályozás nem egyértelmű abban sem, hogy mikor kell emberi felügyeletet alkalmazni az arcfelismerő szoftver eredményeinek értelmezésénél. Az ítélkezési gyakorlat más európai országokban is azt mutatja, emberi felügyelet nélkül nem használható büntetésre önmagában a szoftver eredménye.
(A nepszava.hu nyomán)
Kapcsolódó:
Ez már nem a Pride-ról szól: Orbánék a tüntető tömegeket akarják elhallgattatni
Itt tartunk: Egy tüntetőt úgy megütöttek az Erzsébet körúton, hogy eltört az orra
