EU-s jogot sérthet a Pride résztvevőinek arcfelismerő révén történő megfigyelése.
Magyarország megsértheti az uniós jogot, ha mesterségesintelligencia-alapú (MI) arcfelismerést használ a Budapest Pride résztvevőinek megfigyelésére és megbírságolására.
A magyar parlament a múlt héten módosította a gyülekezési törvényt, amellyel gyakorlatilag betiltották a Pride-felvonulást. Az új szabály szerint, aki tüntetni megy, akár 200 ezer forintos bírságot is kaphat.
Orbánék a résztvevők azonosításához arcfelismerő rendszert is bevetnének.
EU-s jogot sért, ha Orbánék alkalmazzák az arcfelismerő rendszert
Brando Benifei, az Európai Parlament (EP) mesterséges intelligenciáról szóló törvényének egyik jelentéstevője és szakértője szerint ez nyíltan szembemegy a GDPR-ral (General Data Protection Regulation, vagyis az általános adatvédelmi rendelet). Emellett a mesterséges intelligenciáról szóló törvényével, amely tiltja a biometrikus megfigyelést békés tüntetések esetén, kivéve, ha az érintettek súlyos bűncselekményekkel – például terrorizmussal vagy emberöléssel – hozhatók kapcsolatba.
Az Európai Bizottság (EB) szóvivője megerősítette: a jogszerűség attól függ, hogy a rendőrség valós időben, vagy utólag alkalmazná az arcfelismerést.
A valós idejű biometrikus azonosítás jelenleg szigorúan tilos,
az utólagos használatra vonatkozó szabályok viszont csak 2025 augusztusától lépnek hatályba – a Pride-ot viszont júniusban tartanák meg.
Orbánék 2015 óta gyűjtik az állampolgárok arcképadatait
Magyarországon a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ 2015 óta gyűjti a polgárok arcképadatát igazolvány- és jogosítványfotók alapján. Az adatbázist a rendőrség kérésére algoritmus vizsgálja. Már most is felhasználható például közlekedési szabálysértések vagy közterületi rendellenességek esetén. Noha szakértők szerint jelenleg nem áll rendelkezésre olyan technológia, amely egy nagy tömeg gyors és hatékony arcelemzésére alkalmas lenne.
Benifei kiemelte: Magyarország esete az EU új, mesterséges intelligenciáról szóló törvényének első nagy próbája lehet, ezért sürgette az EB, hogy egyértelmű és határozott álláspontot képviseljen az ügyben.
Az EU-s MI-törvény 2023 augusztusában lépett hatályba, és fokozatosan vezetik be 2027-ig. Az uniós tagállamoknak 2025 augusztusáig nemzeti felügyeleti hatóságokat kell létrehozniuk a szabályozás végrehajtására, amelyek az Európai Bizottság MI Hivatalával együttműködve ellenőrzik majd a technológiai cégek működését.
A magyar politika rákapcsolt, már elkezdte bevetni a mesterséges intelligenciát
Mindeközben idehaza Palkovics László – akit mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosnak is kineveztek – hétfőn egy mesterséges intelligenciával készült avatarral tért vissza a politikába. A politikus azt magyarázta, hogy az avatartechnológia működése forradalmasíthatja a kommunikációt: digitális másolatok segítségével ugyanis bárki élethűen megszólalhat manapság bármilyen nyelven.
Ilyen még nem történt a magyar politikában: A volt miniszter elképesztő dolgot művel (+videó)
(euronews.com nyomán)
