A jelek szerint a „tűzoltás” is kevésnek bizonyul.
Az ügyeleti rendszer átszervezése miatt a sürgősségi betegellátó osztályok, azaz SBO-k terhelése a duplájára nőtt. A gyermekek alap egészségügyi ellátása – vagyis az ügyeleti és háziorvosi rendszer – nem megfelelő működése
hatalmas problémát okoz a sürgősségi osztályokon.
Nem látszik a megoldás, az orvosok és ápolók kimerültek, hónapok óta rekordmagas a betegszám – írta a hvg.hu. Hozzátették, a helyzet kritikus és egyelőre csak a tűzoltás látszik, de az is kevés.
Doktornő: „Ez addig nem fog változni, amíg nem történik tragédia”
Az ügyeleti rendszer átszervezése miatt a sürgősségi betegellátó osztályok, azaz SBO-k terhelése a duplájára nőtt. A lapnak egy doktornő azt mondta, hogy tombol az influenza, az RSV-fertőzés és a covid, a szülők tanácstalanok és hetek óta nincs elég intenzíves hely a fővárosban. Ő már több mint húsz éve gyermekek ellátásával foglalkozik.
„Fél éve tűzoltás zajlik. Ez addig nem fog változni, amíg nem történik tragédia”
– tette hozzá.
Sajnos egy gyermekkel történt tragikus eset, még ha nem is állítható, hogy a sürgősségi ellátás hibájából következett volna be – írták.
Február végén meghalt egy kétéves gyerek, miután kruppos köhögés és tüdőgyulladás miatt a szülei bevitték a kalocsai kórházba. Kalocsán nem látták el, mert már megszűnt a gyermekekkel foglalkozó osztály, ezért Bajára irányították a családot. A szülők azt mondták, mentőt nem hívtak nekik, de ezt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) tagadta. Azóta sem derült ki, hogy pontosan mi okozta a kisgyermek halálát.
A mentés jól működik
„A mentés jól működik, a sürgősségi ellátással vannak problémák”
– mondta a lapnak a névtelenséget kérő doktornő.
Gesztes Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai igazgatója gyakorlati példát mondott. Budapesten egy gyermek rohamkocsi vonul, illetve egy olyan mentő, amelyen nincs orvos, ezért ezt az autót a nem súlyos esetekhez küldik. Egy úgynevezett MOK autó is van a fővárosban, amin szintén dolgozik orvos. Ez viszont személyautó, ezért szállításra nem alkalmas, ez az egység a súlyos eseteket stabilizálja és ha szükséges, a gyermekorvos a beteggel tart a kórházba egy mentőautón – részletezte. Ilyen autók dolgoznak több vidéki nagyvárosban is.
Azt mondta, összességében kevés a súlyos eset, de a téli időszakban mindig több a riasztás. Idén különösen. Felhívta a figyelmet, ezeken az autókon
olyan gyermekorvosok teljesítenek szolgálatot, akik egyébként gyermekosztályokon dolgoznak
és komoly tapasztalattal rendelkeznek. Az alapítvány mellett a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat vonul rendszeresen, mindkét szervezet szoros együttműködésben dolgozik az Országos Mentőszolgálattal.
Rengetegen vannak a sürgősségin
A portálnak több orvos is nyilatkozott. Szerintük a téli időszak kezdete óta problémát okoz a magas betegszám, miközben
az orvos- és ápolóhiány már állandósult.
Hatalmas a nyomás a mára kimerült egészségügyi dolgozókon. A Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója korábban jelezte, hogy átveszik azokat a gyermekeket is, akik még nincsenek kritikus állapotban és van is kapacitásuk segíteni. Szorosan együttműködnek a többi intézménnyel. A portálnak nyilatkozó szakember szerint nagy szükség van az összefogásra, mert alig van szabad ágy.
„Az egészségügyi rendszer struktúrája borzasztó régi és rossz. Nincs elegendő szakember és megfelelő felszerelés”
– mondta Pota György gyermekorvos a lapnak.
Az utóbbi két hónapban megugrott a felső-légúti megbetegedések száma, tizenöt éve nem volt ilyen magas az esetszám – tette hozzá.
„Ez szinte teljesíthetetlen. A kormány kommunikációja szerint nincs olyan, aki nem kap ellátást. Ez így valóban igaz, de a kérdés az, hogy mikor és milyen színvonalon kapja”
– magyarázta.
Vidékről is a budapesti sürgősségire mennek
A lap beszámolója szerint vidéken olyan messzire került lakóhelyüktől az ügyeleti pont, hogy sokszor a szülők megijednek és inkább felviszik a budapesti sürgősségire a gyermeküket. A tapasztalatok szerint ott órákat várakoznak, mire sorra kerülnek, és néhány tanáccsal hazaküldik őket, mert nem volt akkora a baj, mint gondolták.
„Ez azonban azt eredményezi, hogy míg korábban öten álltak sorba az SBO-n, most húszan várakoznak. Ez azért veszélyes, mert így előfordulhat, hogy egy súlyosabb beteget esetleg később vesznek észre és talán nem kap időben ellátást”
– írták.
Pota György kiemelte:
„A sürgősségin mindenkit felvesznek, aki beteszi a lábát. (…) A Pest megyei ügyelet Érden, Cegléden és Vácon van, ezért sok szülő inkább egyből az SBO-ra megy. A budai oldalról a Szent János Kórházba, a pesti oldalról a Heim Pál Kórházba özönlenek a betegek, mert a szülők – érthető módon – azonnali orvosi segítséget szeretnének.”
A két orvos szerint problémát okoz, hogy a szülőket nem tájékoztatják megfelelően, nem tanítják meg őket arra, hogyan kezeljék a betegségeket otthon és mikor keressék fel a sürgősségit. Szerintük szükség lenne egy szülőket segítő kampányra, ezzel is csökkenteni lehetne az SBO-k leterheltségét.
„A sürgősségi sosem gyerekbarát”
A nyilatkozó orvosok azt mondták, a legtöbb gyermekkórház régi, korszerűtlen épületben üzemel, olyan körülmények között, ami már egyáltalán nem felel meg a modern orvoslás feltételeinek.
„Gyermeksürgősségi osztályokat egyre több kórház létrehoz, de a működtetésük már nem mindenhol megoldott, ügyeleti időben sokszor a rezidensek felett nem sürgősségi ellátásban jártas szakorvos ügyel, hanem egyéb szakterületen dolgozó idősebb kollégák, így viszont a sürgősségi ellátás csak papíron biztosított”
– jelezte a doktornő.
Pota György szerint
„az ellátás korrekt, a kollégák mindent megtesznek, de a sürgősségi sosem gyerekbarát”.
Megjegyezték, SBO-n egy triázsnővér rangsorolja a betegeket, nem az érkezési sorrend dönt, hanem a gyermek állapota. Ez azt jelenti, hogy akár hat vagy nyolc óra is eltelhet, mire valaki sorra kerül.
(A hvg.hu nyomán)
(Kiemelt képünk illusztráció)
Kapcsolódó:
Hatalmas a baj: Megtelt a gyermekintenzív a fontos kórházban
