Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke részletesen leírta, mi a baj Orbán nyugdíjasokat célzó áfa visszatérítéses ígéretével.
A kormány legfrissebb, nyugdíjasokat célzó áfa visszatérítéses ígérete
visszaélésre alkalmas és súlyos adminisztrációt igényel
– jelentette ki Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke.
Megírtuk, hogy szombati évértékelő beszédében Orbán Viktor azt ígérte a nyugdíjasoknak, hogy visszatérítik majd az élelmiszerek áfájának egy részét.
A szakértő az alapvető hibák mellett javaslatot is tett a kormánynak, hogyan lehetne ezt jól csinálni.
Az MKOE Facebook-bejegyzését teljes terjedelmében közöljük:
„A nyugdíjasok számára történő áfa visszatérítés alkalmas lesz visszaélésekre és súlyos adminisztrációt igényel majd!
A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének Elnöksége rendkívüli egyeztetést tartott
a kormányfő évértékelő beszédében elhangzott áfa visszatérítés kapcsán. Az a szakmai álláspont alakult ki, hogy a nyugdíjasok számára történő áfa visszatérítés alkalmas lesz visszaélésekre és súlyos adminisztrációt igényel majd.
A legkézenfekvőbb lépés a családok részéről az lesz, hogy a visszatérítés érdekében a család a nyugdíjas rokon nevére(?) vásárol, ha ez nyugdíjas személyes jelenlétét is igényli, akkor a zöldség- gyümölcs és tejtermékek körét az egész család számára a nyugdíjas vásárolja meg, amit a többi családtag finanszíroz.
Az adminisztráció terén biztosan feladat lesz a nyugdíjas azonosítása,
ami adatkezelési jogosultságok kérdését veti fel (pl. nyugdíjfolyósítási törzsszám, adóazonosító jel tárolása, továbbítása). Az azonosítás során a jóhiszemű (rosszhiszemű?) adatfelvételt lényegében senki sem tudja majd ellenőrizni és az egyes boltokban a pénztáraknál torlódást okozhat.
A kiskereskedelmi egység ezt követően továbbítani lenne köteles az adatokat, amit fel kell dolgozni, amihez szoftverek fejlesztése, azok beállítások, ezek hiányában kézzel kitöltendő formok szükségesek. Az adatszolgáltatást követően az erre kiválasztott állami szerv köteles lesz feldolgozni az adatokat és intézkedni a kiutalásról, miközben azt is ellenőriznie kell, hogy a felvett adatok valósak és a célhoz kötötten kerültek rögzítésre.
A visszatérítés akkor lesz különösen nehézkes, körülményes és drága, ha a nyugdíjas nem rendelkezik belföldi bankszámlával, de vásárolt és fel is vetette az adatait. Az is probléma lesz, ha a felvett adatok tévesek, vagy pontatlanok.
A nyugdíjast emellett értesíteni is kell egy-egy vásárlás során az adott általános forgalmi adó visszatérítésének összegéről. A jövedelemadó szabályozásban rendelkezni kell arról, hogy az így kapott bevétel jövedelem-e és legyen-e utána adókötelezettség.
Felvetődhet az is, hogy
a kiskereskedelmi egység egyáltalán nem érdekelt az igénylések benyújtásában,
főleg ha a vásárlás tényét a nyugdíjas nem tudja majd bizonyítani, ezért kétirányú adminisztráció is felmerülhet: a nyugdíjas igényel, a kiskereskedelmi egység pedig csupán kontrolladatot szolgáltat ehhez. Ez az előző folyamat során keletkező adminisztráció dupláját jelenti.
Mindezek mellett azt is figyelembe kell (kellett volna) venni, hogy az általános forgalmi adóból való visszaigénylést éppen a 2025-re visszamenőlegesen felemelt alanyi adómentesség akadályozza majd, hiszen ott forgalmi adó nem kíséri az értékesítést. A legtöbb piaci árus, őstermelő- és a legkisebb tejet forgalmazó kiskereskedelmi egység ugyanis alanyi áfa mentesség mellett működik.
Nem véletlen, hogy a lakosság ilyen széles körére irányuló, kiskereskedelemhez kötődő adóvisszatérítést eddig sem volt.
Ha megkérdezte volna a szakmát a kormány, hogy egy ilyen jogalkotói akarat miként teljesülhetne, az
MKOE a következő javaslatot tette volna:
A KSH számolja ki (becsülje meg), hogy mennyi zöldséget- gyümölcsöt és tejterméket vásárol egy adott jövedelmű nyugdíjas (sávozva) és annak számított áfa tartalma alapján valamilyen kalkulált összeget hozzácsapnák a havi nyugdíjhoz. A nyugdíjkiegészítésnek lenne felső határa, így a kisnyugdíjasok akár több visszatérítést is kaphatnának, mint a magasabb nyugdíjban részesülők.
Ez utóbbi módszer – szemben a tényleges áfa visszatérítéssel – jóval kevesebb üzleti adminisztrációt igényelne.
Persze a Magyar Államkincstár számára szoftverfejlesztést és a KSH számára pedig új statisztikai feladatot is jelentene, ami miatt elképzelhető, hogy más módszertannal kellene gyűjteni a zöldség- gyümölcs és tejtermék értékesítések adatait. A KSH adatgyűjtésének új iránya miatt lehet, hogy ez mégis okozna a kiskereskedelem számára némi adminisztrációs többletfeladatot.
Megjegyzezzük, hogy Lengyelországban létezik egy kevésbé fondorlatos 13. és 14. havi nyugdíj. A minimálnyugdíjjal egyenlő 13. havi nyugdíjat 2019-ben vezették be, és azóta rendszeresen folyósítják. A 2023-tól törvénybe iktatott 14. havi nyugdíj azoknak jár, akiknek a havi nyugdíja alacsonyabb bruttó 2900 zlotynál (mintegy 248 ezer forintnál). A küszöb átlépése esetén arányosan alacsonyabb összeget fizetnek ki.
A témához tehát nincs szükség fondorlatos áfa visszatérítési, zöldség- gyümölcs és tejtermékes fogalmakra: ha a kormány javítani szeretne a kisnyugdíjasok helyzetén, ezt úgy is lehet csinálni, hogy ne okozzon vele egyáltalán üzleti adminisztrációs feladatot és ne keletkezetten semmilyen visszaélési lehetőség. Ez azonban azonnal százmilliárdokkal növelné a költségvetési hiányt, amit adóemeléssekkel lehet elsősorban kompenzálni.
Ruszin Zsolt, az MKOE alelnök”
Az eredeti bejegyzést itt lehet megtekinteni:
(Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE)/Facebook)
