Így nehezen lesz „fantasztikus” az év: drámaian visszaestek a számok, jócskán csökkent a lakásépítések száma Magyarországon.
2024-ben 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki, lakásépítésekről szóló gyorsjelentéséből.
Érdemes megjegyezni összehasonlításképpen, hogy 2004-ben például több mint 43 ezer lakás épült, ez a jelenlegi adatok több mint háromszorosa. Még a gazdasági válság csúcsán, 2008-ban is 36 ezer új lakást építettek. A lakhatási válsághoz tehát nagyban hozzájárulhatott, hogy a kormány nem épít megfelelő számú és elérhető árú lakásokat.
Kapcsolódó: Most van baj: Döglődik a magyar gazdaság Nagy Márton kritikus manőverei miatt
Budapesten és a többi városban is drámaian visszaestek az adatok, csökkent a lakásépítések száma
A fővárosban, Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is visszaesett 2023-hoz viszonyítva, a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.
A budapesti új lakások fele két kerületben (a XI. és a XIII.) épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2300), mint a teljes budapesti agglomerációban (2000 ezer).
A 12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke
Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék,
ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
Természetes személyek építettek inkább
A természetes személyek által épített lakások aránya 36 százalékról 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 64 százalékról 61 százalékra esett vissza tavalyhoz képest. Az új lakóépületekben használatba vett lakások
50 százaléka családi házban,
44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos gyengülést, a családi házak esetében pedig közel 4 százalékpontos bővülést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya alig felére esett vissza. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.
Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent
- a fővárosban 12 százalékkal,
- a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal.
A többi településen kismértékű emelkedés történt:
- a nem megyei jogú városokban 2,0 százalékkal,
- a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.
A Dunántúlon volt bővülés
2023-hoz képest a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.
(Kiemelt képünk illusztráció)
Kapcsolódó:
Ebben is a fővárosiak járnak a legrosszabbul: Ezért van lakhatási válság Budapesten
