Az infláció az EU átlagát tekintve több mint háromszorosára növekedett – ismerte el az államtitkár.
„Az elfogadott jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. Ennek szellemében az új gazdaságpolitikai akciótervben megjelenő intézkedésekkel a gazdasági növekedést magasabb és hosszú ideig fenntartható pályára tudjuk állítani”
– mesélte a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság elnevezésű műsorában.
Az inflációról
Banai Péter Benő emlékeztetett: 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörésének évében
az infláció az EU átlagát tekintve 2021-hez képest több mint háromszorosára növekedett,
a gazdaság teljesítménye pedig egész Európában lelassult
– közölte, elhallgatva, hogy messze Magyarországon volt a legmagasabb az infláció egész Európában az Orbán-kormány hibás gazdaságpolitikájának „eredményeként”.
Szerinte Ausztria bajban van, de REMÉLI, a magyar gazdaságnak is lesz esélye
Azt mondta, „Európa legnagyobb gazdasága, Németország 2023-ban is recesszióban volt és 2024-ben is abban lesz, továbbá
Ausztriában is recesszióval számolhatunk, ahogy több balti országban is”.
„Az elmúlt évek statisztikája, tényszerű adata azt mutatja, hogy a háború és az arra adott uniós válaszok legyengítették Európa gazdaságát. Ahhoz, hogy az EU egészének gazdasága növekedési pályára álljon,
és a magyar gazdaságnak is legyen esélye
érdemi növekedésre, békére van szükség”
– magyarázta az államháztartásért felelős államtitkár.
Hozzátette: Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke január 20. utáni pozícióba lépése esélyt ad arra, hogy „a szomszédos háború” befejeződjön, és ezáltal Európa visszatérjen arra a normál növekedési pályára, ami a háború előtt jellemezte.
Közölte: a növekvő kiadásokat a gazdaság „teljesítményéből” fogják fedezni
Az Országgyűlés által pénteken elfogadott költségvetés tartalmazza a növekvő kiadásokat például a pedagógusok béremelésére vagy az egészségügyi kiadások, illetve a védelmi kiadások növelésére és számos más területre, például gazdaságfejlesztési programokra és a Demján Sándor program finanszírozására is – magyarázta.
Közlése szerint
a növekvő kiadások fedezetét a gazdaság teljesítménye adja (!).
REMÉLI, hogy talán lesz növekedés
Megerősítette, hogy – mivel exportunk az éves gazdasági teljesítmény mintegy 90 százalékát éri el, azaz akkor tud az ország jelentősen növekedni, ha a külső környezetünk rendezett – a béke az egyik pillére annak, hogy az európai, és ahhoz szervesen kapcsolódó magyar gazdaság növekedni tudjon. Nem tudott növekedni.
„Emellett az új gazdaságpolitikai akciótervben megjelenő intézkedésekkel a növekedést egy magasabb és
remélhetőleg
hosszú ideig fenntartható pályára tudják állítani”
– remélte.
A magyar kormánynak nincsen árfolyamcélja
Ennek pilléreiről szólva megjegyezte: úgy érzi, a jövedelmek növelésének talán legfontosabb eleme az a hároméves bérmegállapodás, amelynek részeként jövőre kilenc százalékkal nőnek a minimálbérek. Ez számításaik szerint a többi bérkategóriánál is érdemi növekedést jelent majd, a reálkeresetek jövőre öt százalékkal növekedhetnek – úgy gondolják, ez érdemi növekedésnek értékelhető.
Mint elmondta, a másik pillér, a lakhatási programok szélesítése részeként az ötezer lakosnál kisebb településeken új otthonfelújítási program kezdődik, és januártól albérletet támogató program is indul a 35 évnél fiatalabbaknak, akik munkáltatójuktól kedvező adózás mellett kaphatnak támogatást.
„A harmadik pillér, a Demján Sándor program a kis- és középvállalkozásokat »segíti« annak érdekében, hogy méretugrást tudjanak elérni: növekedni, beruházni, új piacokra kilépni. Tőketámogatásoktól kezdve a digitalizáció segítése mellett számos eleme van a programnak, de része az adóadminisztráció csökkentése is”
– mondta.
„A költségvetés az elmúlt időszak átlagos árfolyamával számolt, de
a kormánynak nincs árfolyamcélja.
A forint árfolyamát a piaci viszonyok határozzák meg, amelyek nem kizárólag Magyarországtól függenek”
– hárította el a magyar kormány felelősségét a forint történelmi gyengülése miatt.
Tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban a környező országoknak – Lengyelországnak, Csehországnak, Romániának – is jelentősen együtt mozgott az árfolyama euró árfolyamának mozgásával.
„Donald Trump egyik jelszava az »Amerika első« volt, ez egy erős amerikai gazdaságot vizionál, és olyan elképzeléseket fogalmazott meg, amelyek a dollár erősödésével jártak az euróval szemben. Ez pedig az euróövezet devizáinak gyengülésén is látszódott”
– mentegetőzött.
Tudta? „A magyar gazdaság fundamentumai erősek”
Reményei szerint (!) mivel – fogalmazott – „a magyar gazdaság fundamentumai erősek”, a jelentős foglalkoztatottsági szint, és a magyar gazdaság pozitív folyó fizetési mérlege párosul az államháztartási hiány és az államadóssági ráta csökkenésével, a forint árfolyama stabilizálódik.
Hangoztatta:
kifejezett sikere volt a magyar uniós elnökségnek,
hogy a 2025-ös költségvetést határidőn belül sikerült elfogadni, és a magyar elnökség olyan javaslatot tudott az asztalra tenni, amelyet minden tagállam támogatni tudott.
„Nehéz tárgyalások után az Európai Parlamenttel (EP) is megállapodásra tudtunk jutni, így olyan uniós költségvetést fogadott el az állam- és kormányfők testülete, illetve az EP, amely biztosítja a forrásokat az európai versenyképesség növelése szempontjából lényeges programokra”
– értékelt.
Így megnyílik a lehetőség arra, hogy a magyar fejlesztési programok finanszírozása is rendben legyen, és olyan kulcsfontosságú területekre is jut forrás, amelyek nemcsak az unió egésze szempontjából, hanem Magyarországnak is lényegesek – mondta.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Bekövetkezett, amitől sokan tartottak: Döntött a parlament a kőkemény drágításról
