A 2025-ös költségvetési törvényt pénteken 125 igennel, 56 nemmel és tartózkodás nélkül szavazták meg.
Mint ismert, hosszú hónapokig elnyúló vita előzte meg a jövő évi költségvetés megszavazását, mire pénteken végső döntést hozott az Országgyűlés. Megjegyezzük, általában szeptemberben szoktak a jövő évi költségvetésről dönteni, ám ezúttal csak december közepén szavaztak róla.
Megszavazták
Pénteken szavazott az Országgyűlés a 2025-ös költségvetésről, a szavazás előtt Varga Mihály megszólalt, megköszönte az eddigi munkát, elmondta, hogy az idei a 12. költségvetés volt amit ő készíthetett elő.
„A pénzügyminiszterek fogyóeszközök”
– idézte Kupa Mihályt, utalva arra, hogy munkáját pénzügyminiszterként befejezi és jegybankelnökként folytatja.
A költségvetési vitában korábban pénzügyminiszter által elmondottakra akkor a frakciók is reagáltak.
A 2025-ös költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, amely
„a tartós konjunktúra alapjainak lefektetéséről szól”
– hangoztatta a pénzügyminiszter a költségvetés vitájában korábban az Országgyűlésben.
Varga Mihály expozéjában kiemelte: a büdzsé szerinte tartalmaz minden forrást ahhoz, hogy „tovább növeljék” a családok támogatását, megerősítsék a vállalkozásokat, megvédjék a rezsicsökkentést, megőrizzék a nyugdíjak értékét, garantálják az ország fizikai biztonságát, és továbbra is megvédjék Magyarország határait az illegális migrációtól – mesélte a miniszter.
Kifejtette: a 2025-ös költségvetéssel szerinte elérhetik, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára, egyúttal megalapozzák a dinamikus bérnövekedést, a jövedelmek vásárló-erejének növelését – állította.
Megint új munkahelyeket ígérnek
Azt mondta: a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely „védelmén túl” újabb munkahelyek létrehozását tűzik ki célul és továbbra is kiemelten kezelik Magyarország biztonságát, a honvédelmi kiadásokat a GDP 2 százalékán tartják.
Állítása szerint jövőre is minden szükséges forrást biztosítanak a rezsiköltségek alacsonyan tartásához, valamint a nyugdíjasoknak tett ígéretüket betartva jövőre is megvédik a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj kifizetését – magyarázta Varga Mihály, jelezve, utóbbit februárban fizetik és állandósítják a jövőben.
Ismertette, hogy a 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval számol. Azt jósolta, a költségvetési hiányt tovább csökkentik, ennek jegyében 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak jövő évre.
Előkerült az akcióterv
A pénzügyminiszter kitért arra, hogy reményeik szerint két hónap múlva, Donald Trump amerikai elnök beiktatásával új békepárti szövetségest kap a magyar kormány, és dominánssá válhatnak a világot a béke felé terelő folyamatok.
„Jelenleg a biztonság megőrzése mellett a békével járó lehetőségekre is fel kell készülni”
– mondta, hozzátéve, az új gazdaságpolitika akkor lesz sikeres, ha eredményeiből a magyar családok és a magyar vállalkozások is részesülnek.
Ennek érdekében a kormány új gazdaságpolitikai akciótervet indított, amely három pilléren áll, a jövedelmek vásárló-erejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, és a hazai vállalkozások helyzetbe hozásán. Az akcióterv 21 intézkedéssel járul hozzá ahhoz, hogy
a magyar gazdaság bővülése jövőre az Európai Unió élmezőnyébe tartozzon
– jelentette ki.
Döglődtek a beruházások, most újakat ígértek
A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a következő évben több mint 300 új beruházást indítanak, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-ös évre eső rész összértéke pedig 480 milliárd forint – magyarázta a miniszter. Szavai szerint 2025-ben is szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.
Elmondta, a költségvetés egyik kiemelt tétele a családtámogatásokra fordított összeg, amire több mint 3750 milliárd forintot biztosítanak, a 2010-es források négyszeresét és a jelenértéken számított összeg két és félszeresét. Kiemelt intézkedésként említette a családi adókedvezmény megduplázását, amelynek első szakasza 2025. július 1-jétől valósul meg, a második lépésre 2026 januárjában kerül sor.
Nyugdíj, egészségügy, oktatás
Kitért arra, hogy 2010 óta a nyugdíjak összegét – a 2025. évi 3,2 százalékos emeléssel – már több mint duplájára emelik, a reálértéke pedig 25 százalékkal javul. 7200 milliárd forintra növelik a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra szánt összeget, amely 655 milliárddal több, mint az idei előirányzat.
Az egészségügy forrásait 2025-ben 3717 milliárd forintra emelik, amely 330 milliárd forintos növekedés az idei évhez képest, a 2010-es összegnél 2520 milliárd forinttal magasabb. A költségvetés biztosítja a szükséges fedezetet a korábban megkezdett egészségügyi bérfejlesztések folytatásához és a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok jövedelem-kiegészítéséhez is. Rendelkezésre áll az immár az egész országot lefedő ügyeleti rendszer működtetéséhez szükséges fedezet is – mondta el Varga Mihály.
Az oktatási terület számára a 2025-ös költségvetés 3876 milliárd forintra emelt keretet biztosít, amely közel 500 milliárdos növekményt jelent az idei évhez képest. 2010-hez viszonyítva az oktatási ágazat jövőre 2440 milliárd forinttal magasabb finanszírozásban részesül, amely reálértéken 88 százalékos előrelépést jelent szerinte.
Azt is mondta: a közszolgálatban a béremeléseket 2025-ben is folytatják, tovább nő a pedagógusok és a szakképzésben dolgozók bére, elindul a vízügyi dolgozók háromlépcsős béremelése, a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek is jelentős bérfejlesztésre számíthatnak. A költségvetés biztosítja valamennyi, már megvalósult, illetve 2025-re eldöntött béremelés fedezetét is – közölte.
Szólt arról is, hogy módosító indítvánnyal vezetik át az igazságügyi ágazat béremelését, miután a napokban megszületett a megállapodás.
A bíróságokon, ügyészségeken dolgozók illetményét három lépésben – 2025, 2026 és 2027 januárjában – emelik. Így a bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal,
az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal
– árulta el Varga Mihály.
Számolnak uniós bevétellel
A költségvetés az uniós programokat tekintve összességében több mint 3000 milliárd forint kifizetésével és több mint 2100 milliárd forint uniós bevétel érkezésével számol. Ezzel párhuzamosan Magyarország közel 700 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Unió költségvetéséhez jövőre – vélekedett a miniszter.
Az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta: nem mindegy szerinte, hogy az ország tortáját vagy egy aprósüteményt kell felszeletelni ugyanannyi részre. Hozzáfűzte: a magyar gazdaság szerinte „erősödik, ebből az ágazatok is profitálnak”.
Jön a feketeleves
A Magyar Nemzeti Bank utolsó inflációs jelentése Matolcsy György elnöksége alatt igencsak rémisztő képet vetít előre. 2024-ben a GDP növekedését legfeljebb 0,7 százalékra teszi, az infláció pedig jövőre a legjobb esetben is
3,3 százalék lehet.
Közben az inflációkövető adóemelések is tovább súlyosbítják a gazdasági helyzetet.
Egy utolsó leleplezés Matolcsy Györgytől: a vártnál rosszabb lehet az infláció
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette az idei utolsó inflációs jelentését, amely nemcsak a 2024-es gazdasági évről ad részletes képet, hanem 2025-re is előretekint – szemlézte a hvg.hu.
Ez az utolsó olyan jelentés, amely Matolcsy György elnöksége alatt készült. Az MNB előrejelzése az inflációval és más mutatójával kapcsolatban is iránymutatást nyújt. Az infláció 2025-re a legjobb esetben 3,3 százalék, a legrosszabb forgatókönyv szerint
4,1 százalék lehet.
Ez romló kilátás ahhoz képest, hogy az előző negyedévben 2,7–3,6 százalékos volt az előrejelzéshez. A GDP-növekedés szintén borúsabb képet fest, mint a korábbi negyedéves prognózis.
A 2024-es adatok is sokkolóak. A számítások szerint a GDP legfeljebb 0,7 százalékkal nőhet, de lehet, hogy csak 0,3 százalékos lesz növekedés. Ez annak fényében még brutálisabb visszaesés, hogy a kormány eredetileg
4 százalékos bővülést tervezett.
Nem fogunk (sokkal?) jobban élni jövőre
A valós számok még a jelenlegi előrejelzéseknél is rosszabbak lehetnek. Bár az átlagkeresetek 2025-ben 8,6–9,6 százalékkal emelkedhetnek, ez az inflációval korrigálva 3,7–4,4 százalékos reálbér-növekedést jelent. A foglalkoztatottság szinten maradhat, de 0,3 százalékos csökkenés is előfordulhat.
Az MNB szerint a következők miatt baljós az inflációs előrejelzés:
- A forint gyengülése már hatással van a fogyasztói árakra.
- Az élelmiszerek alapanyagai drágulnak.
- A jövedéki adók emelése 2025-től tovább növeli az árakat.
Az előrejelzés szerint jövőre az év elején az infláció meghaladja majd a 4 százalékot, és csak az év első negyedévében indul lassú csökkenésnek.
Betesz majd az inflációkövető adóemelés
A kormány jövőre inflációkövető adóemelést vezet be. Ez érinteni fogja a regisztrációs adót, a gépjárműadót, az átírási illetéket, valamint az
üzemanyagok
és az alkoholtermékek jövedéki adóját. A dohánytermékek jövedéki adója 8 százalékkal nő, míg a cégautóadó 20 százalékkal emelkedik. Az előrejelzés szerint már csak ez az adóemelés 0,3 százalékponttal növeli a 2025-ös inflációt.
A jelentés összefoglalta, hogy a gazdasági növekedés legnagyobb akadálya, hogy sem az állam, sem a vállalatok nem indítanak új beruházásokat.
