Nemet mondanak a kormányzati sarcokra.
Olyan költségvetést nyújtunk be, amely nem ismeri el az önkormányzatok túladóztatásának jelenlegi kormányzati gyakorlatát – rögzítette a Népszavának adott interjújában a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.
Kiss Ambrus közölte: a főváros pert nyerhet a szolidaritási hozzájárulás ügyében
Kiss Ambrus úgy látja, hogy az Alkotmánybíróság döntését követően Budapestnek minden oka megvan azt feltételezni, hogy megnyeri a szolidaritási hozzájárulás ügyében indított pert. Kitér arra is, hogy a BKK nem fogja emelni a jegyárakat, továbbá megjegyezte azt is, hogy „az nem demokrácia, ha elkezdjük zsűrizni, ki mit mondhat”.
Közölte, nem érte csalódás azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Közgyűlés végül nem bocsátotta vitára a jelöltségét érintő javaslatot.
„Végzem a munkámat, ahogy tettem ezt eddig is.
Sokkal nagyobb gondjai vannak ennél a városnak”
– jelentette ki. Hozzátette, nem akarja kommentálni, hogy a Tisza Párt meg akar szabadulni tőle, ugyanakkor annak örül, hogy szakmai munkáját kiválónak minősítették.
Kiss Ambrus örülne, ha helyettesnek választanák, de nem tartja létszükségletnek
Főigazgatói tisztségével kapcsolatban elmondta, jogi értelemben szerinte megnyugtatóbb lenne, ha a közgyűlés legalább egy helyettes mellett le tudná tenni a voksát. Kiss Ambrus szerint egy ekkora városnak szüksége van a munka, a felelősségi körök megosztására, ez pedig egy ember számára túl sok feladatot jelentene.
„Nem véletlenül engedi a törvény, hogy a főpolgármesternek a többi megyei jogú várossal és a nagy lélekszámú kerületekkel azonos módon négy helyettese is lehessen. Ez nem presztízs-, hanem városmenedzsment kérdés. Egyébként ugyanabban az irodában ülök, ez akkor sem változna, ha ismét helyettes lennék”
– tette hozzá.
A Fővárosi Közgyűlés feloszlatásáról
Arról, hogy Baranyi Krisztina szerint tavaszra eljuthat oda a Fővárosi Közgyűlés, hogy feloszlatják és új választásokat írnak ki, azt mondta, a közgyűlés feloszlatásának két módja van: vagy a fővárosi képviselők döntenek így – amelyre jelenleg nem lát sok esélyt – vagy az Országgyűlés hoz döntést egy hosszadalmas jogi procedúrát követően.
„Az időmezsgye elég szűk, hiszen a jelenlegi jogszabályok szerint az országgyűlési választások előtt egy évvel nem lehet önkormányzati szavazást kiírni. A főváros bedöntése a közszolgáltatások visszaesését hozná el, ami nélkül álmodni sem lehet olyan növekedési pályákról, amiről most a kormány fantáziál”
– fogalmazott Kiss Ambrus.
A közgyűlési munkával kapcsolatban elmondta, „ha elkezdjük zsűrizni, hogy ki mit mondhat, akkor az már nem működő demokrácia”.
Közölte: a polgármesterek az előző ciklusban is tudtak hajmeresztő dolgokat mondani. Kiss szerint fontos, hogy mindenki elmondhassa, amit gondol.
„Én eredményoldalról nézem ezt, márpedig onnan nézve hatékonyak vagyunk.
Újdonság, hogy a képviselők is tesznek javaslatokat, ami hasznos input a hivatal, az önkormányzat és a cégek számára. Ha tízórás egy közgyűlés, akkor annyit kell végigülni, ha sok a módosító, akkor a szavazást kell gondosan levezényelni”
– részletezte.
Kiss Ambrus kiakadt a Fidesz embertelen előterjesztésein
Az interjú során kitért azokra az előterjesztésekre, amelyek sértik a szociális érzékenységét. Kiss több esetben is véleményt nyilvánított ezekkel kapcsolatban. Egyebek mellett példaként említette az aluljárók lezárásának ügyét is, de arról is beszélt, hogy vajon megállíthatatlan-e a rendpártiság felé sodródás.
„A fő baj ezekkel a javaslatokkal nem a rendpártiságuk, hanem, hogy
nem oldanak meg semmit.
Ha milliárdos költséggel lezárjuk az aluljárókat, akkor ott nem aludhatnak emberek, nem lesznek szem előtt. Értem én, de kérdezném halkan, akkor hol fognak aludni?
Merthogy nem azért alszanak az aluljáróban, mert a zsebükben lapuló két lakáskulcs közül nem tudnak választani.
Nyitunk új hajléktalanszállókat, a kerületek esetleg felajánlanak majd ingatlanokat, lefolytatják ezekről a társadalmi vitákat? Eddig ugyanis bárhol akartunk újat nyitni, rögtön heves tiltakozás támadt. Ezek a javaslatok csupán a probléma térbeli áthelyezésére jók.
Előrébb csak a szociális munka visz, bár az kétségtelenül sokkal macerásabb és drágább. De ha elkezdjük széttépni a sokak számára utolsó fővárosi szociális védőhálót, akkor emberek fognak lezuhanni a semmibe.
Ezt nem akarhatjuk.
A BKK Rendészet bizottsági vitájában nagyon masszív hajléktalanellenes hangok jöttek elő, ez nem jó út. A drog- és egyéb szerhasználók ellen persze fel kell lépni, bár az aluljárók lezárása rendszerszinten ezen sem segít”
– mondta a jobboldali frakciók hajléktalanokat célzó intézkedésével kapcsolatban.
Kitért a költségvetés helyzetére is
A költségvetésről úgy fogalmazott: több pénzre nem kell számítani 2025-ben sem, sőt. Mint mondta, a javaslatokból akkor lesznek valódi projektek, ha azok be tudnak épülni a büdzsébe. A jövő évi költségvetés vitája lesz a szembesülés ideje: mire, mennyi jut, honnan vegyük el az új ötletek árát. Több pénz ugyanis jövőre sem lesz – jegyezte meg.
„A jövő évi az önrendelkezés költségvetése. A kormánynak el kell fogadnia, hogy erős gazdaság csak erős Budapesttel építhető”
– mondta, majd kifejtette: a budapesti költségvetés bevételi oldala faék egyszerűségű, mindössze három tételből áll: a közhatalmi bevételekből, amely elsősorban az iparűzési adót (ipa) jelenti, hiszen az adópótlékok és bírságok, az idegenforgalmi és építményadó együtt alig pár százalékot, 3 milliárd forint körüli összeget tesz ki.
” Hitellel sem is érdemes tervezni, hiszen a kormány az erre vonatkozó kérelmeinket nem hagyja jóvá, hiány pedig nem tervezhető. De van egy bökkenő: ha az ideivel azonos működési kiadással számolok, feledve az inflációs és egyéb hatásokat, akkor is 15 milliárddal több a működési kiadási főösszeg, azon egyszerű oknál fogva, hogy
a kormány újfent megemelte a szolidaritási hozzájárulás összegét”
– mondta, hozzátéve, a 412 milliárdos bevétellel szemben egy 424 milliárdos kiadási oldal áll. Mindez ráadásul abban az esetben, ha nem számolnak semmilyen új beruházással vagy béremeléssel. Ha a fejlesztéseket el is hagyjuk, a béreken emelni kell. A felhalmozási oldalon persze érkezhetnek uniós vagy állami fejlesztési források, de ezzel a kormány működését elnézve, reálisan nem számolhatunk – mutatott rá.
„Nem jön ki a nullás egyenlet.
Egy dolgot tehetünk: az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással tervezünk, hanem annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal. Ez 50 milliárddal kevesebb befizetést jelent az államkasszába a kormány által kiszabottnál”
– mondta.
„Olyan költségvetést nyújtunk be, ami
nem ismeri el az önkormányzatok túladóztatásának jelenlegi kormányzati gyakorlatát.
Az Alkotmánybíróság szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye akkor kerül összeütközésbe az uniós joggyakorlattal és az önkormányzatok Alaptörvényben rögzített autonómiájával, ha a település az állam nettó befizetőjévé válik, márpedig Budapest már az idén is többet fizetett be az államkincstárba, mint amennyit állami támogatásként kapott”
– jelentette ki. Közölte: „természetesen” lesz majd, aki azt mondja, hogy ez felháborító, ők azonban úgy vélik, hogy
a kormányzati sarc mértéke a felháborító.
A város ezt már nem bírja el, nem tudunk annyi bevétel összelapátolni, hogy ezt fedezni tudjuk – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta a kormányzati ukáz helyett az Alkotmánybíróság iránymutatását tekintik mértékadónak. Amennyiben a kormány azt hiszi, hogy Budapest ezt elbírja, akkor hatalmasat téved. Egy kockás füzetben könnyen levezethető – húzta alá.
