Igencsak optimista becsléseket tett közzé a kormány.
Az Orbán-kormány csak Donald Trump megválasztására várt, már be is nyújtották a jövő évi költségvetést.
„Több olyan eleme is van a jövő évi költségvetésnek, amelyek azért kerültek bele, mert Donald Trump lett az Egyesült Államok következő elnöke”
– mondta a portfolio.hu tudósítása szerint a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat ünnepélyes átadásán Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn a Parlamentben.
A multik különadóját kivezetik, az emberek az inflációkövető adót fizethetik
Hiába hangoztatta a pénzügyminiszter, hogy 2025-ben is szerinte több pénzt hagynak a családoknál és növekedési pályára állhat a gazdaság, mégis szkeptikussá teszi az embert, hogy pár napja bejelentetta az Orbán-kormány az inflációkövető adóemelést.
Ezzel az érintett adók mértéke automatikusan az infláció mértékével nő majd. Ez az üzemanyagárakban okozza majd az egyik legnagyobb emelkedést.
Azt, hogy kevesebb pénz marad így az embereknél, most azzal turbózták fel, hogy több multi különadóját is kivezetik a tervek szerint.
„Légitársaságokra kivetett különadót eltöröljük, valamint a gyógyszergyártók és a távközlési cégekre kivetett különadók mértékét csökkentjük. A reklámadót is felfüggesztjük még egy évre”
– mondta a pénzügyminiszter.
Vajon mennyit profitálnak majd az emberek az „élmezőnybeli” teljesítményből?
„A nemzetközi intézmények előrejelzése alapján 2025-ben az EU-n belül élmezőnybeli teljesítményt várnak a magyar gazdaságtól”
– mondta Varga.
A portál tudósításából kiderült az is, hogy jövőre
3,7 százalékos hiánycéllal számol a kormány,
2026-ra pedig rendkívül optimista, 3 százalékos alatti hiánycélt jelölt meg.
A pénzügyminiszter szerint a 3,4 százalékos GDP-növekedés a legtöbb elemzőház szerint reálisan elérhető. A kamatkiadások mértéke a GDP arányában 3,8 százalékára csökkenhet.
Varga azt is elmondta, mire mennyit költene a kormány. Egészségügyre 3717 milliárd forint juthat, ami a javaslat szerint 330 milliárd forinttal magasabb, mint a 2024-es összeg.
A költségvetést november 27–28–29-én fogja tárgyalni az Országgyűlés, összesen 30 órában. A szavazásra december 20-án kerülhet sor a parlamentben.
Mit mutatnak a tavalyi számok?
Megírtuk, hogy bármit is mond a kormány, feketén-fehéren kiderült, jelentős megszorítások voltak több ágazatban is.
Kálmán Olga, a DK képviselője összefoglalójában kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2023-ban a fogyasztói árak emelkedése, vagyis az infláció 17,6 százalékos volt.
Az egészségügyi kiadásokra 9,8 százalékkal többet költött a kormány, mint előző évben.
„Egyszerű a matek, nézzük, mennyit evett meg ebből az infláció!”
– jelezte a képviselő. Ha ebből ugyanis levonjuk az inflációt, akkor kiderül, hogy az egészségügyi kiadások reálértéke
7,8 százalékkal csökkent egy év alatt.
„Ez tehát bőven kimeríti a drasztikus megszorítás fogalmát”
– fogalmazott.
Hasonló volt a helyzet az oktatásban is
Az előző évhez képest a kormány 12 százalékkal költött többet az oktatásra.
Ha megnézzük ismét a különbözetet, akar az inflációt figyelembe véve kiderül, 2023-ban az oktatási ráfordítások reálértéke tehát 5,6 százalékkal csökkent.
„A rendvédelmi kiadások területén már szerényebben hazudik a kormány”
– fogalmazott a képviselő. Nem mer emelésről beszélni, csak 3,2 százalékoselvonásról, ami az inflációt figyelembe véve 21 százalékos csökkenést jelent egyetlen év alatt.
A propagandakiadások eközben tovább nőttek
Volt, amit nem érintett megszorítás, ez pedig a kormány propagandakiadása.
Ezen a területen ugyanis – ahogy a képviselő rámutatott –
53,6 milliárd forinttal többet költhetett el Rogán Antal
propagandaminisztériuma, mint ami a tervekben szerepelt.
Itt kiemelte, hogy az MTVA jövőre is jól jár majd, hiszen 2025-re 25 milliárd forint plusz pénzt kap majd, ezzel az éves költségvetése 165 milliárd forint lesz.
Vagyis a szinte kizárólag kormányzati híreket napi 452 millió forintért mondhatják be a tévében.
Kapcsolódó cikkünk:
(portfolio.hu nyomán)
