Kiderült, az Orbán-kormány nem is vett részt a „béremelés”-ről szóló egyeztetésen.
Orbán bejelentette: egymillió forint lesz Magyarországon az átlagfizetés
Beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy terveik szerint el akarják érni a nettó egymillió forintos átlagfizetést, valamint a 400 ezer forintos minimálbért.
Úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy „ha minden jól megy”, fantasztikus évünk lesz 2025-ben. Azt mondta,
„minden más európai országot lepipálhatunk gazdasági növekedés terén”.
Orbán Viktor azt is elmondta az állami rádióban, hogy a gazdasági növekedést 3 százalékra prognosztizálja, ugyanakkor korábban még 6 százalékos növekedésről is álmodozott.
Kiderült: a kormány kihátrált, nem egyeztettek a béremelésről
A Népszava azonban arról írt, hogy a Miniszterelnökség visszalépett a pénteki Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumtól (KÉF), amelyen éppen a kormánytisztviselők, köztisztviselők jövedelmének emelését tárgyalták volna fő témaként.
Jelezték, hogy a kormány hátraarca nemcsak azért visszás, mert Facebook-kampány építenek arra, hogy „jól haladnak a tárgyalások a bérekről”, hanem azért is problematikus, mert a közszférában
egyre nagyobb az elégedetlenség a fizetések miatt, amelyek (természetesen) megközelítőleg sem érik el az egymillió forintot.
Orbán állította: a béreket „a rákosista időktől eltérően” most nem a kormány határozza meg, ők – tette hozzá – nem tudnak erre közvetlenül hatni. Hozzátette, szerinte a munkavállalók és a munkáltatók tárgyalásokat folytatnak, a kormány szerinte „maximum segíteni tud”, időnként elősegítve a megállapodásokat például adókedvezményekkel. Arról nem beszélt, hogy a szakszervezetek és a szakértők jelzései szerint is teljes képtelenség az Orbán-kormány gazdasági „programja”.
„Jól haladnak a megállapodásokkal a munkavállalók és a munkáltatók, lesz itt egymillió forintos átlagbér, én úgy látom, és a minimálbért is 400 ezer forint magasságáig tudjuk vinni az elkövetkező néhány évben”
– szédítette a rádióban híveit a miniszterelnök.
Vélhetően egy olyan bérajánlattal kecsegtetett volna a kormány a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon, amely meg sem közelíti a szakszervezetek által megfogalmazott követeléseket, amely a fizetések megduplázását sürgette – mondta a lapnak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke a Miniszterelnökség visszalépésével kapcsolatban.
„Reagált” a Miniszterelnökség
A kormány a távolmaradását azzal magyarázta, hogy szerintük a szakszervezeti oldal valójában nem akart érdemben egyeztetni.
„Ha valóban tárgyalni szerettek volna a kormányzattal és az önkormányzatokkal, akkor nem a sajtó nyilvánosságához fordulnak már az egyeztetéseket megelőzően”
– magyarázta a Miniszterelnökség.
Boros Péterné azonban úgy véli, ők olyannyira akartak egyeztetni a kormánnyal, hogy a szakszervezeti oldal május 15-étől öt alkalommal is kezdeményezett tárgyalást.
„A tárgyalóasztaltól nem mi álltunk fel, hanem nem engedtek leülni”
– jelentette ki.
A szakszervezet nyomást gyakorolna a kormányra, hogy elérjék céljukat
Az MKKSZ pénteken tartott sajtótájékoztatót az ügyben, amikor a szervezet elnöke elmondta: amennyiben szükséges, nyomásgyakorlással fogják elérni, hogy megduplázzák bérüket. Egyúttal tudatta azt is, hogy egy közszolgálati konzultáció keretében kérdezik meg a közszolgálati dolgozókat arról, egyetértenek-e a céllal, és milyen közös akciót támogatnak.
„Árulkodó, hogy az Orbán-kormány azon a napon mondja le az egyik legnagyobb megélhetési gonddal küzdő ágazat bértárgyalását, amikor Orbán Viktor a Kossuth Rádióban arról beszél: »lesz itt szerintem egy 1 millió forintos átlagbér belátható időn belül, és a minimálbért is a 400 ezer forint magasságáig el tudjuk vinni a következő néhány évben, egy többéves bérmegállapodási program keretében«”
– fogalmazott a lapnak Boros Péterné.
Azt írták, körülbelül 620 ezren dolgoznak a közszférában, köztük
- önkormányzati és kormányzati tisztviselők,
- a katasztrófavédelemben,
- a szociális ágazatban,
- az akadémiai szférában,
- a bíróságokon,
- az ügyészségnél,
- az oktatás területén,
- valamint a rendészeti szerveknél.
Ide tartozik még az egészségügyi kisegítő személyzet, védőnők és vízügyi alkalmazottak is. Felhívták a figyelmet arra, hogy
a közszférában dolgozók többsége csupán 220 ezer és 300 ezer forint közötti fizetést kap.
Mennyi az annyi?
Közölték: az alkalmazottak 20 százaléka minimálbérért dolgozik, amely nettó 177.400 forint, míg a garantált bérminimumot – nettó 216.800 forintot – 37 ezren keresnek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a közszférában augusztusban a bruttó átlagkereset 692 ezer forint volt, azonban Boros Péterné szerint a valós helyzet ennél sokkal rosszabb. Hangsúlyozta, hogy az átlagkeresetet emeli a kormányablakban dolgozóknak adott 150 ezer forintos ruhapénz, amelyet nem lehet élelmiszerre vagy rezsiköltségekre fordítani.
Indul az újabb nemzeti inzultáció
Orbán azt is bejelentette, hogy hétfőn indul az újabb nemzeti konzultáció. Ez pedig olyannyira „nemzeti”, hogy a konkrét kérdéseket péntekig nem is hozták nyilvánosságra. Az új nemzeti konzultáció egyebek mellett a gazdasági semlegességről, a kis- és középvállalkozások támogatásáról, a béremelésről, a munkáshitelről, a lakhatásról fog szólni.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy „az új gazdaságpolitika legfontosabb pilléreiről” fogják megkérdezni az embereket. Menet közben azonban a migráció témáját is becsempészték titokban a konzultációba a „rafinált” Orbán Viktorék.
Az államtitkár is megszólalt a béremelésről
„Többéves, előre kiszámítható béremelési programot szeretne a kormány, ebben a kérdésben is várják a véleményeket a most induló nemzeti konzultációban”
– mesélte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalán szombaton közzétett videóüzenetében.
Hidvéghi Balázs a videóban arról magyarázott, hogy az új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultáció egyik fontos kérdése lesz a béremelési program (!).
„Az elmúlt években jelentős béremelések történtek. A közszférában nagyot nőtt többek között az ápolók, az orvosok, a tanárok, az óvónők, a rendőrök, a tűzoltók és a katonák bére. A versenyszférában is folyamatos a bérnövekedés”
– állította az államtitkár.
Hidvéghi Balázs azt hangoztatta: itt nem szeretnének megállni, „az a cél, hogy a gazdaság erősödése mellett a családok jövedelme tovább nőjön és egyre jobban megérje dolgozni”.
„A kormány azt gondolja, hogy új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egy többéves béremelési programról. Ez lehetővé teszi a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint ezek hatásaként az átlagbér gyors emelését”
– mondta az államtitkár.
„El akarunk jutni oda, hogy elérjük a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért”
– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: a nemzeti konzultációban hamarosan „mindenki elmondhatja a véleményét” erről a kérdésről is.
Videó:
Megírtuk, hogy a DK ismét pert nyert a Kúrián az MTVA-s propagadisták fizetésének ügyében. Kálmán Olga arról számolt be, hogy volt, akinek éppen egymillióval emelkedett a bére egy év alatt.
Kapcsolódó:
Sokkoló videó: Élő adásban viaskodott démonaival Orbán Viktor az állami rádióban
Lehullt a lepel Orbánék „családtámogatásairól”: Gyalázatos dolgokat követett el a magyar kormány
Erre senki nem számított: Orbán meglepő bejelentéssel sokkolta a magyarokat hajnalban (+videó)
