Vajon erről is lesz „nemzeti konzultáció”?
Tudta? Feleannyit költ családtámogatásra Orbán kormánya, mint 2009-ben
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2009-ben még a GDP 2,2 százalékát fordította az állami költségvetés családtámogatási juttatásokra, azonban 2023-ban már csak 1,1 százalékát szánták erre a célra. Vagyis a magyar állam feleannyit költ a családtámogatásokra, mint 14 évvel korábban.
A bank360.hu elemzése szerint
- a családi pótlékra,
- gyesre,
- gyermeknevelési támogatásra kifizetett összegek
több évtizedes mélypontra kerültek.
A helyzet valóban súlyos
Elég nagy lehet a baj Magyarországon, ha már a KSH szerint is 2010 óta folyamatosan csökken a családtámogatások összege: az állami hivatal közlése szerint 2009-ben még a bruttó hazai termék 2,2 százalékát fordította az állam az ilyen jellegű családtámogatásokra, 2023-ban ez az összeg már 1,1 százalékra csappant.
Forrás: bank360.hu
Csupán két „családtámogatás” esetében történt „növekedés”
A szakportál elemzése kiemelte, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen mélyen ez a mutató. Ez a tény már önmagában is sokkoló, ám ha még hozzátesszük azt is, hogy Magyarországon több mint 14 éve regnál a magát „családbarát”-nak nevező hatalom, akkor pedig szégyen.
Kapcsolódó: Mi folyik itt? Veszélyes adatok érkeztek, brutálisan elszállhat az infláció Magyarországon
Közölték, a tavalyi évben
csak két családtámogatási típus esetében történt növekedés.
Nem tudtak lépést tartani a hazai pénzromlással
Az egyik a csecsemőgondozási díj (CSED), amelyre 153,4 milliárd forintot költött az állam, a másik pedig a gyermekgondozási díj (GYED), amelyre 328,3 milliárd forint jutott. Mindkét támogatás összege a dolgozó nők korábbi jövedelme alapján került meghatározásra, ezért növekedett a CSED 15,7 százalékkal, a GYED pedig 14,3 százalékkal az előző évhez képest. Azonban
a 2023-as 17,6 százalékos Európa-rekorder inflációt egyik támogatás sem tudta elérni
– hívták fel a figyelmet.
Kapcsolódó: Most van baj: Agyonverték a forintot október 23-án, durván bezuhant az árfolyam
Ezzel szemben a többi családtámogatásból kevesebb érkezett a családokhoz a rekordmagas infláció idején:
- anyasági ellátásokra kevesebb mint 5,94 milliárd forintot fordított az állam, amely 2018 óta a legalacsonyabb összeg (!).
- A gyermekgondozást segítő ellátás (korábban GYES) esetében 54,78 milliárd forintot fizettek ki, amely 2005 óta szintén a legalacsonyabb összeg.
- A gyermeknevelési támogatásra 9,75 milliárd forint jutott, amelyhez hasonlóan alacsony összeg utoljára 1997-ben volt. A 2008 óta változatlan családi pótlékra 302,1 milliárd forintot költöttek, amely 2005 óta a legalacsonyabb.
Vrazsovits Rita, a Bank360.hu családtámogatási szakértője szerint a juttatások értékvesztéséhez és a GDP-arányos kiadások csökkenéséhez hozzájárul, hogy az elmúlt években a születésszám nem érte el a 2010 előtti szinteket, bár egy időszakban a gyermekvállalást támogató programok (babaváró hitel, CSOK) növelték a születések számát. 2022 óta azonban jelentős visszaesés tapasztalható:
2023-ban 12 százalékkal kevesebb gyermek született, mint 2009-ben.
A KSH által közölt adatok egészen lesújtó képet mutatnak
A KSH adatai szerint tavaly összesen 854,3 milliárd forintot költöttek családtámogatásokra, amely csak 7,1 százalékkal volt több, mint 2022-ben, és 10,5 százalékkal elmaradt a 17,6 százalékos inflációtól. Ha ezek a támogatások csak az inflációt követték volna, az államnak 2023-ban legalább 25,5 százalékkal többet (1072 milliárd forintot) kellett volna kifizetnie.
Megjegyezték, hogy ezen családtámogatások nem tartalmazzák a családi adókedvezményt és a gyermekvállaláshoz kötött lakásvásárlási támogatásokat, amelyekre szintén jelentős összegeket fordít az állam. Azonban kutatások szerint a lakásvásárlási támogatások nem feltétlenül növelik a gyermekvállalási kedvet, amelyet alátámaszt, hogy tavaly és idén is jelentős csökkenés történt a születésszámban annak ellenére, hogy a támogatások rendelkezésre álltak.
