Itt a bizonyíték, ami nagy pácba sodorhatja Szijjártó Pétert.
Kiderült: Szijjártó hazudott az orosz hírügynökségnek
A magyar külügyminiszter nem mondott igazat, amikor a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a 2022. február 24-én kezdődő Ukrajna elleni nyílt és átfogó orosz támadás előtt a NATO nem volt hajlandó megvitatni Oroszországgal annak biztonsági igényeit. Ez az állítás
köszönőviszonyban sincs a valósággal
– írta Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a Népszaván megjelent írásában.
A történész idézte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentéseit is, miszerint
„a mostani helyzetnek nem kellett volna bekövetkeznie, ha a NATO 2021-ben megtárgyalta volna Moszkvával annak biztonsági garanciákra vonatkozó szerződéstervezetét”.
Sz. Bíró Zoltán rögzítette: az orosz állami hírügynökség által idézett mondat egyértelművé teszi, hogy Szijjártó nem gondolhatott másra, mint azokra a konkrét követelésekre, amelyekkel az oroszok 2021. december 15-én előálltak. Mint írta, a magyar külügyminiszter ugyanis szerződéstervezetről beszélt, azonban ilyen dokumentum ebben az időszakban csak egy darab született. Ezen szerződést pedig az orosz külügyminiszter-helyettes személyesen adott át az Egyesült Államok és a NATO képviselőinek – jelezte.
Magyarázkodni kezdett a külügyi szóvivő
Megírtuk, hogy Szijjártó kijelentései után, azonnal megszólalt a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője, aki azt mondta, „az orosz állami média kiforgatta a külügyminiszter szavait”. Szerinte Szijjártó nem arról beszélt, hogy meg kellett volna fontolni a 2021-es orosz „ajánlatot”, ami lényegében Magyarország NATO-tagságának megszűnését eredményezte volna.
„Visszautasítunk minden kísérletet, ami a külügyminiszter szavainak hazug kiforgatására irányul”
– magyarázta a botrány kirobbanása után Paczolay Máté külügyi szóvivő.
Megszólalt a nemzetközi jogász
Az esetről az ATV Start műsorában Hoffmann Tamás, nemzetközi jogászt kérdezték, aki közölte:
„A Moszkva által támasztott feltételeket nem lehet megvitatni.
Hogyan lehet-e egy olyan felvetést megvitatni, hogy Magyarország kilépne a NATO-ból? Ez Magyarország szuverenitásának olyan mértékű csorbítását jelentené, ami példátlan az elmúlt évtizedekben.”
„Eszed, nem eszed, nem kapsz mást!”
Sz. Bíró Zoltán arról írt, hogy Oroszország a követeléseket tartalmazó dokumentumok átadásakor két további igényét is közölte: „kikötötték, hogy a szerződéseket vagy változtatás nélkül, egy az egyben elfogadja a NATO és az Egyesült Államok, és akkor lesz megállapodás, ha módosítani akarnak rajtuk, akkor ne is álmodjanak erről”.
„Hogy az orosz álláspontot senki nem érthesse félre, Rjabkov félvállról azt is odavetette, hogy a szerződéstervezetek nem étlapok, amiből válogatni lehet.
Eszed, nem eszed, nem kapsz mást! – tehetnénk ehhez hozzá”
– írta, megjegyezve: a diplomáciában az ilyen magatartást nem párbeszédnek, hanem ultimátumnak nevezik.
Oroszország szabott egy további feltételt is: kikötötték, hogy az USA is és a NATO is mindenképpen írásban válaszoljon, ezt pedig mindkét fél meg is tette február elején.
Azzal kapcsolatban, hogy ki és milyen mértékben akart a biztonsági garanciákról tárgyalni, idézte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes 2022. január 9-i genfi sajtótájékoztatóján elhangzó kijelentéseit.
„Itt az ideje, hogy a NATO összeszedje a cókmókját (szobraty manatki) és vonuljon vissza az 1997-es határai mögé.”
„Az a felszólító és egyben lekezelő hangnem, ami végig uralta a háborút megelőző időszakban az orosz kommunikációt, nem arra utalt, hogy Moszkva bármiről is tárgyalni szeretne” – jegyezte meg a történész.
Három követelésük volt Putyinéknak
Oroszország három követelést támasztott a december közepén átadott szerződéstervezetekben:
- ezek egyike volt, hogy az Egyesült Államok és a NATO adjanak garanciákat arra vonatkozóan, hogy nem folytatódik tovább a katonai szervezet keleti bővítése.
- Másrészt azt is követelték, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vonja vissza infrastruktúráját a párizsi szerződés aláírása előtti határai mögé, ami értelemszerűen érintette volna Magyarországot is.
- Harmadrészt pedig azt várta el, hogy Oroszország közelébe ne telepítsenek csapásmérő fegyvereket, vagyis Moszkva lényegében a 2019-ben kölcsönösen felmondott, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítésére vonatkozó szerződés újratárgyalását kezdeményezte – ismertette Sz. Bíró Zoltán.
Az USA és az EU kettőt elutasított a három követelésből.
„A részt vevő Államok tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőségét és sajátosságát, valamint a szuverenitásukban foglalt és általa felölelt valamennyi jogot, amelybe beletartozik többek között minden állam joga a jogi egyenlőségre, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre. Úgyszintén tiszteletben tartják egymás azon jogát, hogy szabadon válasszák meg és fejlesszék politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerüket, valamint azt a jogukat, hogy maguk határozzák meg törvényeiket és rendeleteiket.
A nemzetközi jog keretein belül valamennyi résztvevő államnak egyenlő jogai és kötelezettségei vannak. Tiszteletben tartják egymás azon jogát, hogy kapcsolataikat más államokkal a nemzetközi joggal összhangban és e Nyilatkozat szellemében belátásuk szerint határozzák és valósítsák meg. Úgy vélik, hogy határaik, a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel és megegyezéssel megváltoztathatók. Úgyszintén joguk van ahhoz, hogy nemzetközi szervezetekhez tartozzanak vagy sem, beleértve azt a jogot, hogy résztvevői legyenek szövetségi rendszereknek vagy se, úgyszintén joguk van a semlegességre”
– idézte a kutató a dokumentumban foglaltakat.
Közölte: mindebből pedig az következik, hogy két állam (Oroszország és az Egyesült Államok), illetve egy állam és egy katonai szervezet (Oroszország és a NATO) nem állapodhat meg egymással egy harmadik állam (például Ukrajna) szövetségi hovatartozásáról, illetve annak korlátozásáról – írta, kiemelve: „vagyis ebben a kérdésben – ellentétben a magyar külügyminiszter párbeszédet hiányoló álláspontjával –
aligha lett volna helye bárminemű vitának”.
Ami pedig a harmadik orosz követelést illeti, hogy csapásmérő, Oroszországot fenyegetni képes fegyvereket a NATO ne telepítsen az ország határainak közelébe – azt mind a NATO, mind az Egyesült Államok legitim moszkvai igénynek tekintette – írta Sz. Bíró Zoltán, hozzátéve, mindkét írásos válasz jelezte, hogy erről mind Washington, mind Brüsszel kész tárgyalni és a kölcsönösség alapján megegyezni.
„Vagyis egyáltalán nem az volt a helyzet, mint amit Putyin – és annak álláspontját átvéve a magyar miniszterelnök is – nem egyszer állított: az orosz biztonsági garanciákat senki nem söpörte le az asztalról. Ha a Kreml elfogadta volna a nyugati oldal tárgyalási javaslatát a közepes és rövidebb szárazföldi indítású rakétákról – amelyek egyelőre, a szerződés felmondása ellenére sem tértek vissza Európába –, akkor Moszkvának a sikeres tárgyalásokat követően, amire minden esély megvolt, nem kellett volna tartania ezektől.
Az orosz elnök és környezete azonban nem fogadta el a tárgyalási javaslatot, helyette azt állította, hogy nyugati hatalmak egyetlen elvárását sem vették figyelembe. De hát ennek épp az ellenkezője történt. Tehát a magyar külügyminiszter állítása, hogy a nyugati államok miatt hiúsult volna meg az orosz biztonsági garanciákról való tárgyalás,
enyhén szólva sem felel meg a valóságnak.
Neki és a magyar külügyi apparátusnak tudnia kellene a fentiekről, illetve arról is, hogy Moszkvának 2021 végén már nem állt szándékában Ukrajna ügyében tárgyalásokat folytatni.
Ha nem tudnak minderről, az súlyos szakmai hiányosság, ha pedig tudnak, de mégis az ellenkezőjét állítják, az a magyar társadalom tudatos félrevezetését jelenti”
– fogalmazott írásában az Oroszország-szakértő.
Kapcsolódó:
Dagad a Szijjártó-botrány, soha nem látott pácban a külügyminiszter
