A kormány nem adott be javaslatot az Erasmus-ügy orvoslására – tudatta az Európai Bizottság.
A magyar kormány semmilyen új javaslatot nem nyújtott be az uniós testületnek
Az Európai Bizottság tudomásul veszi, hogy a magyar kormány nyilvánosságra hozott egy törvényjavaslatot a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatósági problémáinak kezelésére, de
formálisan semmilyen, a helyzetet orvosló új javaslatot nem nyújtott be az uniós testületnek
– közölte a bizottsági szóvivői szolgálat a Telex megkeresésére csütörtökön.
Mint ismert, az EU minisztereit tömörítő tanács még 2022-ben határozott arról, hogy megtiltja a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, valamint az általuk fenntartott szervezetekkel az uniós támogatásokról szóló kötelezettségvállalásokat. A döntést azzal indokolták, hogy:
- az alapítványok működése nem kellően átlátható,
- bennük összeférhetetlen módon töltenek be pozíciókat politikai döntéshozók,
- a magyar kormány pedig semennyire sem óhajtotta kezelni a bizottsági kifogásokat.
Navracsics elbukott, EU-s pénzek sincsenek
A felmerülő aggályokat a magyar kormány a mai napig nem rendezte, erre vonatkozóan semmilyen törvényt nem fogadtak el. Az alapítványi fenntartásban lévő „modellváltó” egyetemek már tavaly nyáron is jelezték, ezzel eurómilliós károk keletkeztek a Horizont Európa kutatási programban, az idén pedig már erasmusos diákcserékre sem mehetnek a közalapítványi egyetemek hallgatói.
Emlékeztettek, a magyar kormány korábban már többször is egyeztetett az Európai Bizottsággal, hogy megegyezzenek az ügyben. Azonban januárban Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kijelentette, erőfeszítései kudarcot vallottak, és közölte:
a tárgyalások elakadtak.
„Társadalmi egyeztetésre” bocsátották a tervezetet
A kormányzat kedden bocsátotta „társadalmi egyeztetésre” az ilyen jellegű alapítványokról szóló törvényhez az új módosítási tervezetet, és bár egyes orgánumok „megadás”-ról, „kapituláció”-ról írtak, ugyanakkor a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) maga ismerte el egy közleményben, hogy ez egy tavaly őszi kormányzati tervezet, amely egyes bizottsági javaslatokat nem fogadott el (!).
Az uniós testület szóvivői szolgálata a lapot arról tájékoztatta: az eljárásban a magyar kormánynak „számos lehetősége volt, hogy elküldje a meglátásait”. Bármikor küldhet(nének) formális értesítést és a helyzetet orvosló intézkedéseket – hívták fel a figyelmet.
Közölték: Orbán Viktor kormánya csak informálisan tett így, és
„formálisan nem küldött értesítést semmilyen új javító intézkedésről, amely megfelelően kezelné a megoldatlan kérdéseket”.
Hangsúlyozták: csak akkor javasolhatják a Tanácsnak a korlátozások feloldását, amennyiben ilyen írásos értesítést kapnak a magyar kormány részéről.
A módosításokról
Úgy tudni, több kérdésben is vita alakult ki az Európai Bizottság és az Orbán-kormány között. A KIM közleménye is elismerte, hogy az Európai Bizottság határozott időtartamú kuratóriumi tagságot szeretne, ahol a megbízatás legfeljebb egyszer lenne meghosszabbítható. Míg az Európai Bizottság négy évre tett javaslatot, a kormány hat évet akart. Végül az utóbbi került a tervezetbe:
„a támogatott alapítvány kuratóriuma vagy felügyelőbizottsága tagjának megbízatása a megbízatás kezdetétől számított
6 év elteltével megszűnik, legfeljebb egy alkalommal választható vagy jelölhető ki újra.”
Az információk szerint az Európai Bizottság arra is külön követelményeket akart bevezetni, hogy kik lehetnek új tagok. A tervezet szerint tisztviselők nem lehetnek más alapítványok tagjai, ha az összeférhetetlenség fennáll, és ezzel korlátoznák pártatlan munkavégzésüket. A jelölteknek függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással kell rendelkezniük, az összeférhetetlenséget pedig az Állami Számvevőszék vizsgálná, amelynek jelenlegi elnöke a kormánypártok által jelölt Windisch László. Az Európai Bizottság természetesen kifogást emelt ezen „megoldással” szemben is.
A jogszabály szigorítaná, hogy kik nem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági pozíciókat. Bár a miniszterek már tavaly februárban lemondtak ezekről a pozíciókról, az államtitkároktól is elvárták ugyanezt. A tervezet ezenkívül kizárná a parlamenti képviselőket, polgármestereket, főpolgármestereket, politikai felsővezetőket, kormánybiztosokat és a különleges jogállású szervek köztisztviselőit is.
A KIM közleménye azt is elismerte, hogy az Európai Bizottság javasolt egy „kihűlési időszakot”, amely megakadályozná, hogy valaki közvetlenül a korlátozás alá eső pozícióból kuratóriumi taggá váljon. Itt a kormány egyéves, az Európai Bizottság pedig kétéves időszakot javasolt. A tervezetbe végül az egyéves periódus került be.
Több mint egymilliárd eurót bukhat Magyarország a kormánya miatt
A jogszabálytervezet kizárólag az EU-s pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványokra vonatkozna, vagyis a több mint 30 alapítvány közül valószínűleg csak 21-re, amelyek a „modellváltó egyetemek” mögött állnak – ilyen például az MCC alapítványa, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs.
A KIM közleménye szerint a kormány nem minden pontban engedett: például nem fogadták el azokat a javaslatokat, amelyek a magyar rektorok és professzorok kizárását vagy külföldi NGO-k (civil szervezetek) kuratóriumi tagjainak jelölését célozták.
Az ügy egyébként meglehetősen sürgető, ugyanis a 2022-es tanácsi határozattal cirka 6,3 milliárd eurónyi forrást fagyasztottak be. Ha a kormány nem teljesíti a december közepéig előírt 17 feltételt,
több mint egymilliárd eurót veszíthet el végleg.
Az Európai Bizottságnak két hónapja van az értékelésre, majd a Tanácsnak egy hónapja a döntésre, miközben a Bizottság épp újjáalakul, így a folyamat legjobb esetben is csak decemberre zárulhat le. Elvileg a korlátozásokat részlegesen is feloldhatják, és a vagyonkezelő alapítványok ügyét elkülöníthetik a többi kérdéstől – összegezték.
