A gazdasági minisztérium szakemberei elmondták, miért nem dübörög a gazdaság.
A magyarok külföldön vakációznak és kínai webshopokból rendelnek, ráadásul takarékoskodnak is – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza és vezető elemzője szerint ezért nem dübörög a gazdaság.
Lassan már minden magyarázatot ellőnek
A Nagy Márton vezette minisztérium egyre kínosabb magyarázkodásba kezdett a gazdasági és költségvetési problémák okairól.
A tárca szakértői szerint
„2024 első félévében a magyar lakosság fogyasztási szokásai jelentős átalakuláson mentek keresztül, aminek leginkább két iránya azonosítható. A magyar háztartások óvatossági motívuma jelenleg is meghatározó a jelentős reálbér-emelkedés ellenére.
A lakosság inkább megtakarításait növeli és a korábban elhalasztott lakásvásárlásait pótolja. Emellett megjelent egy új tendencia is: a magyarok egyre többet fogyasztottak külföldön és külföldről.”
A magyar gazdaság gyengén teljesít, a költségvetés pedig pocsék állapotban van. A megemelt hiánycél tartásához nemrég
ezer milliárd forintos megszorítócsomagot állított össze a kormány.
Orbánék megemelték a tranzakciós illetéket IS
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint a tranzakciós illeték emelése
az ide évben 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékkal növelheti meg az átlagos éves infláció mértékét.
Jelentősen nőnek a költségek, nőni fog az infláció is
A kormány augusztus 1-től emelte meg a pénzügyi tranzakciók után fizetendő különböző illetékeket. Az átutalásokra a korábbi 0,3 százalék helyett már 0,45 százalékot kell fizetni. Bár az illetékmentes összeghatár 20 ezerről 50 ezerre nőtt, ám ezzel párhuzamosan az illeték maximumát is megemelték 10 ezerről 20 ezer forintra.
A készpénzfelvételek esetében 0,6 százalékról 0,9 százalékra nőtt az illeték összege. Októbertől pedig az olyan tranzakcióknál, ahol pénznemváltás is megvalósul, kiegészítő illetéket is kell fizetni
A kialakult helyzetben a gazdaságpolitika irányítói magyarázatokat keresnek a problémákra. Az egyik legfontosabb az, hogy a lakossági fogyasztás csak nem akar visszapattanni, azaz a magyarok nem akarnak többet fogyasztani. Márpedig az pörgeti a gazdaságot és a fogyasztási adókon keresztül az állami adóbevételeket.
„Óvatosak” vagyunk Nagy Mártonék olvasatában
Nagy Márton miniszter régóta emlegeti az „óvatossági motívumot”, amelynek „oldódása” szükséges ahhoz, hogy a fogyasztás magára találjon. Eleinte az „oldódást” a közeljövőre tették, majd miután a közeljövő elkövetkezett, az „oldódás” pedig nem, későbbi és fokozatos helyreállásról kezdtek beszélni.
Több elemző már tavaly felhívta rá a figyelmet, hogy az „óvatossági motívum oldódása” és a fogyasztás felpörgése nem következik be egyik napról a másikra. Az Európa-rekorder infláció statisztikailag ugyan mérséklődött, de a fogyasztók nem felejtenek.
A felélt megtakarításokat szeretnék mielőbb pótolni,
hogy egy kicsit nagyobb biztonságban érezzék magukat.
Egyre többet vásárolunk kínai webshopokból
Ami a külföldi webshopok forgalmának dinamikus növekedését illeti, az részben valóban váratlan fejlemény. Az elemzés külön nevesíti is a kínai Temu berobbanását
Orbán Viktorék évek óta elmulasztja a hazai online kiskereskedelem fejlődésének támogatását, sőt
külön akadályokat gördítenek a hazai szereplők elé.
Ilyen volt legutóbb például, amikor kötelezővé tették, hogy a webshopok kínálják fel az állami Magyar Posta kiszállítási szolgáltatását.
Ami sokkal drágább, mint a többi, a piacon elérhető szolgáltatás.
