Saját pártcsaládján belül is egyre többen viszolyognak Orbán „politikájától”.
Ráfázhat Orbán az új frakciójával
Nincsen masszív egység Orbán Viktor EP-frakciója mögött
– hívta fel a figyelmet vasárnapi nyílt levelében Ujhelyi István, az Esély Közösség alapítója.
A politikus Facebook-oldalán közzétett nyílt levelében arról írt, hogy könnyen kudarcba fulladhatnak a magyar miniszterelnök azon ambíciói, hogy Európa „meghatározó szereplőjévé” váljon.
Az Orbánék által gründolt Patrióták Európáért elnevezésű pártcsaládban ugyanis egyre többet hallani arról, hogy akadnak olyan szereplők a frakción belül, akik mélyen megvetik a magyar miniszterelnököt az elvtelen politikája miatt. A jelenlegi magyar kormánypárt oroszbarátsága még a szélsőjobboldali formációban is sokak gerincét ropogtatja – mutatott rá az Esély Közösség alapítója.
Ujhelyi István nyílt levelét alább közöljük:
Kibeszélő Patrióták: nincs masszív egység Orbánék frakciójában
Alig egy hét van hátra a nyári szünetből és szeptember elején nemcsak a diákok térnek majd vissza az iskolapadba, de az Európai Parlament képviselői is a szakbizottsági napokon tartott egyeztetésekre, majd később a strasbourgi plenáris ülésterembe, ahol újabb állásfoglalásokról fognak szavazni.
Megkezdődik tehát a politikai szezon és nemcsak az új Európai Bizottság összetétele fogja izgalomban tartani a döntéshozókat, de bizonyosan elöntik majd a képviselőket az aktuális napi ügyek is, vele együtt a politikai döntések és a folyamatos értékválasztás szorító kényszere.
Most ugrik majd a majom igazából a vízbe, most fog kiderülni, hogy ki mit képvisel, hogy az Európai Parlamentben létrehozott új politikai formációk mennyire erősek és egységesek, hol vannak repedések, kibeszélések, belső viták.
Orbán Viktor és a Fidesz imázsának egyik – saját maguk által is tudatosan épített – fontos eleme, hogy mindig erősnek és egységesnek mutassák magukat, ahol nincsenek belső ellentétek, senki nem kérdőjelezi meg a vezér iránymutatását, jó szándékát vagy épp képességeit. A folyton torzsalkodó, egymást visszarántó és gáncsoló ellenzéki formációkkal szemben ez kétségtelenül egyfajta erény.
Még ha nem is igaz.
Ugyanezt a képet próbálják Orbánék az európai színpadon is mutatni magukról:
a szélsőjobboldali kalandorokat összegyűjtő „Patrióták Európáért” nevű formáció azonban ugyanúgy repedezik és komoly belső konfliktusok előtt áll, amelyeket a Fidesz miniszterelnöke vajmi kevéssé lesz képes uralni.
Már csak azért sem, mert bár a Patrióták domináns vezetőjeként mutatkozik – kétségtelen politikai teljesítmény vesztes helyzetből összekalapálni egy ilyen jelentős létszámú parlamenti képviselőcsoportot –, de a formáció meghatározó erejét mégiscsak a Marine LePen-féle francia szélsőjobbos tömörülés adja, ami (bár jó viszonyt ápol Orbánékkal, gondoljunk csak a nekik nyújtott magyar bankhitelre) hajlamos az önállóságra és önjáróságra.
Ha pedig bármilyen belső zavar, akár kilépésekkel járó későbbi konfliktus üti fel majd a fejét, az komoly presztízsveszteség lesz a Patriótáknak és a rátámaszkodó hazai, kormányzati propagandának. Ami kétségtelenül figyelmeztetés kell legyen Orbánék számára, hogy
a jelenlegi magyar kormánypárt oroszbarátsága még a szélsőjobboldali formációban is sokak gerincét ropogtatja.
Emlékezetes, hogy az újonnan megalakult Európai Parlament egyik első döntése volt, hogy világos és határozott állásfoglalást fogadjon el Ukrajna támogatását illetően. A jelentős többséggel (495 igen, 137 nem, 47 tartózkodás) még a nyáron megszavazott dokumentumnak ugyan nincs semmilyen jogi következménye, de mégis fontos jelzés, egy politikai cölöp.
Az EP által elfogadott szöveg többek között üdvözölte az orosz vagyonok lefoglalását és az ukrán katonai erőfeszítések támogatására történő felhasználását, de ismét világossá tették azt is, hogy továbbra is kiállnak Ukrajna függetlensége és a nemzetközileg elismert (vagyis a Krímmel kiegészülő) határokon belüli területi egysége mellett.
A dokumentum név szerint kiemelte Orbán Viktor fideszes kormányfőt is, aki
„kirívóan megsértette az EU alapszerződéseit és közös külpolitikáját”,
amikor az EU Tanács magyar elnökségének kezdete után nem sokkal „békemisszióra” utazott Oroszországba.
Az Európai Parlament szerint a magyar miniszterelnök törekvései „lényegtelenek”, amit az is megmutatott, hogy nem sokkal a moszkvai távozása után gyilkos támadás ért egy ukrán gyermekkórházat.
Az állásfoglalás nemcsak a magyar EP-képviselőket osztotta meg (a Tisza Párt politikusai például tartózkodtak a végszavazásnál), de a Patrióták frakcióját is, pedig elvben azonos platformon kellene legyenek egy ilyen kiemelten fontos ügyben.
A szélsőjobboldali csoport tagjainak többsége – köztük a Fidesz politikusai –
nemet nyomtak a dokumentumra,
ketten viszont támogatták, tizenöten pedig tartózkodtak; ami az arányokat tekintve azért figyelemre méltó. Mint arra politikai szemtanúként korábban már rámutattam: az egyik Patrióta-tag, aki igennel szavazott az állásfoglalásra, az egykori lettországi miniszterelnök, Vilis Krištopans volt, a másik pedig egy portugál egyetemi tanár, aki nemrég még Trumpról írt magasztaló könyvet.
Számos Patrióta-tag pedig tartózkodott, így meglepő módon maga a képviselőcsoport holland alelnöke, Sebastiaan Stöteler, de vele azonos gombot nyomott szinte a teljes cseh delegáció is.
Utóbbiak magatartásának valódi okáról egy ideig nemigen lehetett tudni semmit, de nemrég elérhetővé váltak az EP online felületein a szavazatok írásbeli magyarázatai (erre lehetősége van az EP-képviselőknek, nem mindenki szokott élni vele) és ebből világossá vált, hogy bár Ukrajna feltétlen katonai támogatását és mielőbbi NATO-tagságát nem támogatják és ezért tartózkodtak a végszavazásnál, azt azonban mindenképpen jelezni akarták, hogy
Orbán Viktor „békemissziós” mozgását viszont ők is elítélik.
Az egyik cseh EP-képviselő, a korábbi kalózpárti, jelenleg az ANO mozgalom színeiben politizáló Ondřej Knotek például azt írta magyarázatként:
egyetértenek azzal, hogy az EP kifogásolta a magyar kormányfő moszkvai útját, mivel nem kapott erre felhatalmazást az Európai Uniótól és ezért – az állításával szemben – nem is képviselhette az európai közösséget.
Hozzátette, még úgy sem értettek egyet ezzel a lépéssel, hogy nem akarják eleve elítélni azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a mielőbbi megoldás a katonai konfliktusra.
Lehet tehát azt mondani, hogy minden közösségben vannak belső ellentétek, véleménykülönbségek, ami teljesen normális és nem kell többet belelátni. Orbánék azonban azt vélhetően rosszul mérik fel, hogy mennyire törékeny is az a bázis, amire építkezni próbálnak az európai szélsőjobboldalon.
Eleve önellentmondás, hogy nacionalista, szuverenista erők hosszútávon együtt tudjanak működni, hiszen előbb-utóbb épp saját túlzó-protekcionista vízióik miatt fognak egymással óhatatlanul konfliktusba kerülni.
Az indokolhatatlan tartalmú és mélységű oroszbarátság pedig bizonyosan további ütközésekhez fog vezetni a formáción belül, ami Orbán és a Fidesz krédóját is egyértelműen roncsolni fogja.
Izgalmas politikai ősz elé nézünk.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy politikai szemtanúként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire.
Négyszázhetvenharmadik alkalommal kongatom a harangokat és teszem fáradhatatlanul, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert új esélyt kell adni a hazánknak.
(Ujhelyi István/Facebook)
