Furcsa okok miatt nőttek a magyarok megtakarításai.
A fogyasztás helyett úgy tűnik, inkább a megtakarítás mellett döntöttek a magyarok, ugyanis kiderült: a lakosság a második negyedévet tekintve rekord összeget spórolt össze. A legkedveltebb megtakarítási formák között feltűnik az állampapír és a befektetési alap is, de a készpénzállomány is csúcson van,
külföldre pedig egyre több pénzt menekít a lakosság (!)
– hívta fel a figyelmet friss elemzésében a bank360.hu.
Az MNB úgy tudja, nőt a lakosság „vagyona”
Tájékoztatásuk szerint tovább nő a háztartások „vagyona”, legalábbis azoké, akiknek lehetőségük volt megtakarítani. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss előzetes adatai szerint a második negyedév végén 105 517,1 milliárd forinton tetőzött a lakosság pénzügyi vagyona, amely nem tartalmazza az ingatlanjaik értékét. Ez az összeg háztartásonként átlagosan már 26,3 millió forint körüli megtakarítást jelentene, azonban – jelezték –
a pénzügyi vagyon döntő része a felső tíz százalék kezében összpontosul.
Az MNB korábbi vagyonfelmérése szerint ennek a pénzügyi vagyonnak kétharmada a legjobban élő tizedé, míg a lakosság szegényebb 70 százaléka a pénzügyi vagyon alig hatodával rendelkezett 2020-ban. A helyzet pedig feltehetően azóta sem változott – jegyezték meg.
Kapcsolódó: Valami készül? Suttyomban jelent meg a rendelet, őrült spórolásra utasítanak Orbánék
Spórolni kezdtek a magyarok
A második negyedévben rekord összeget takarítottak meg a magyarok: a jegybank adatai szerint 2723,4 milliárd forintot helyeztek el különböző pénzügyi eszközökben, bár a hozamok 24,5 milliárd forintos veszteséget hoztak.
Az első félévben összesen 2360 milliárd forintot tett ki az árfolyamnyereségük, a teljes új megtakarítás pedig csaknem 4440 milliárd forint volt, amely háztartásonként 1,1 millió forintra jönne ki, azonban felhívták rá a figyelmet, hogy
óriási különbségek vannak az egyes családok megtakarítási képességei között.
Az elemzésben rámutattak, hogy a családok jelentős részénél a torzítások is megjelennek. A BISZ Zrt. nyilvántartásában több mint 5 millió magánszemély szerepel, tehát
a lakosság felének lehet hiteltartozása, a fennálló hitelszerződések száma 6,887 millió.
Az MNB friss adatai szerint a háztartások a félév végén 15 333 milliárd forintnyi kötelezettséget halmoztak fel, amelyből több mint 13 ezer milliárd forint volt a hitel (!). Közölték, ez az adat szintén történelmi rekordnak értékelhető, ez háztartásonként több mint 3,8 millió forintos tartozást jelent, amely szintén egyenlőtlenül oszlik el a családok között. A háztartások nettó pénzügyi vagyona 90 184 milliárd forint volt június végén.
Tényleg vagyonokat rejtegetnek a családok?
A készpénz és bankbetétek állománya tovább emelkedett, a friss megtakarítások közel negyede ilyen formában gyarapodott. Június végén a háztartásoknál 6810 milliárd forint készpénz volt, amely új rekord. Ebből mindössze 435 milliárd forint volt devizában, amely két éve a legalacsonyabb szint. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a lakosság már nem készpénzzel indul külföldre – jelezte Herman Bernadett, a gazdasági szakportál elemzője.
A családok devizabetétben tartott pénze ugyanakkor jelentősnek mondható, mintegy 2300 milliárd forint, de a külföldi bankbetétek összege is közelíti a 2000 milliárd forintot, amely a hazai bankbetétek 13 százalékát jelenti. Várhatóan ez az összeg tovább nő az októberben bevezetendő extra illeték miatt, amely a pénznemváltással járó tranzakciókat érinti.
Forrás: mnb.hu
Mibe „fektették” a pénzüket a magyarok?
A készpénz és bankbetétek mellett a magyarok körében az állampapírok és befektetési alapok voltak a legnépszerűbb megtakarítási formák az év második negyedévében.
Az állampapírok piacára közel háromszor annyi friss pénz áramlott, mint az első negyedévben, a hosszú futamidejű állampapírok 470 milliárd forintot vonzottak. Ennek eredményeként a háztartások hitelpapírokban lévő vagyona 14 582 milliárd forintra nőtt, amelynek 90 százaléka magyar állampapírban van.
Kiemelték, hogy a belföldi befektetési alapokban lévő lakossági vagyon átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, külföldi alapokban pedig csaknem 2 ezer milliárd forintjuk van már a magyaroknak.
A tulajdoni jellegű magánvagyonok legnagyobb része valamilyen vállalkozásban lévő részesedés, amelynek értéke meghaladja a 31,2 ezer milliárd forintot. Jelezték, hogy ennek döntő része szintén a legvagyonosabb rétegek kezében koncentrálódhat. Tőzsdei részvényekben 2627 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők, nem tőzsdei részvényekben pedig 6125,5 milliárd forintot.
Kapcsolódó: Azonnal megszólaltak Matolcsyék, miután kitört a pánik: Orbán befagyasztja a magyarok megtakarításait
Öngondoskodás vagy túlélés?
A kisbefektetők számára kiemelten fontosak az öngondoskodási lehetőségek, mint az életbiztosítások vagy a nyugdíjpénztárak, amelyekhez esetenként adókedvezmények is járnak. A második negyedévben mindkét megtakarítási forma növekedett: az életbiztosításokba 45,4 milliárd, a nyugdíjpénztárakba 59,2 milliárd forint friss pénz érkezett.
Az elemzés szerint ez kiemelkedő eredmény: az életbiztosításoknak soha nem volt ilyen erős negyedéve, a nyugdíjpénztáraknál pedig csak egyszer, 2021 végén tapasztaltak hasonló növekedést. A hozamok is kedvezően alakultak, így az életbiztosítási tartalékok 2688 milliárd, a nyugdíjpénztári tartalékok pedig 2750 milliárd forintos csúcsot értek el. Utóbbiból több mint 320 milliárd forint azon alig 50 ezer magán-nyugdíjpénztári tagnál van, akik nem léptek vissza az állami rendszerbe.
Mire lehet számítani?
A magyar gazdaság jövőjét illetően borús kép körvonalazódik: ugyan többek a fogyasztás visszaesését a megtakarítások növekedésével magyarázzák, azonban felhívjuk rá a figyelmet, hogy Magyarországon tovább nőtt az infláció, amelyet Orbán Viktorék kormányának nem igazán sikerült „üstökön ragadni”.
Érdemes megjegyezni, hogy feltehetően nem a magyarok öngondoskodási hajlama vagy megtakarítási tudatossága eredményezi, hogy a lakosság elkezdett spórolni. Mint ismert, Magyarországon olyan mértékben visszaesett a fogyasztás, hogy már Bulgária is megelőzte hazánkat, így pedig ebben a mutatóban is
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter 4 százalékos GDP-adatot prognosztizáltak korábban, amelyből azonban 1 százalék lett.
Ezzel kapcsolatban Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza jelezte, még a szakértők sem számítottak ilyen mértékű gazdasági visszaesésre:
Kapcsolódó:
Drámai csapás érheti az időseket: Súlyos gondok vannak az Orbán-kormány „nyugdíjemelésével”
Most futottak be a drámai adatok: Az EU szegényházává tette Magyarországot Orbán
