A honvédelmi miniszter augusztus 20-án sokkolta a magyarságot.
A katona olyan természetes része a magyarság életének, mint a lélegzetvétel – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a nemzeti ünnep alkalmából.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Honvédség központi ünnepségén beszélt augusztus 20-a alkalmából
Szalay-Bobrovniczky Kristóf megdöbbentően fogalmazott: állítása szerint Magyarország
„háborúban született, fegyverrel szereztük meg és fegyverrel is védtük meg”,
ezért a magyar katona olyan természetes része a magyarság életének, mint a lélegzetvétel.
A miniszter felhívta a figyelmet az emlékezés fontosságára. Úgy fogalmazott: miközben megadjuk az előttünk járóknak a tiszteletet,
mi magunk is épülünk ebből a tiszteletadásból.
A példák, amelyeket magunk elé állítunk, sokat mondanak arról, mit tartunk fontosnak a szolgálatban. Vagy hogy milyen módon tesszük fel a kérdéseket és hogyan keressük a megoldásokat a mindennapi problémákra.
A háborúmentes világ illúzió a miniszter szerint
A miniszter úgy véli, hogy
a hidegháború végével felcsillant annak az illúziója, hogy nem lesz többé háború.
Nem lesz szükség hatalmas hadseregekre, drága fegyverekre, kiképzésekre, katonákra.
Ma már világosan látjuk, hogy a terrorizmus elleni világméretű küzdelem, a kisebb helyi háborúk csak az előjátékai lehettek a világ hatalmi berendezkedése átrendeződésének – fogalmazott. Megjegyezte: ennek legvilágosabb és kézzelfogható
példája az Ukrajnában több százezrek életét követelő orosz–ukrán háború.
A haderő fejlesztéséről beszélt a honvédelmi miniszter augusztus 20-án
Ezért szükségünk van nekünk is olyan haderőre,
amely biztosítja, hogy a magyar emberek nyugodtan alhassanak, mert vagyonuk, kultúrájuk, nyelvük, gyermekeik biztonságban vannak. Ez a mi feladatunk – mondta, hozzátéve, ennek érdekében sok mindent tettek már.
A tárca vezetője példaként említette, hogy az elmúlt két évben
a honvédtiszteknek 37,5 százalékkal emelkedett az illetményük.
Folyamatos a honvédség „átfegyverzése”, érkeznek a „nagyvasak”: a harckocsik, páncélozott gyalogsági harcjárművek, tüzérségi eszközök, helikopterek. Új alakulatokat hoznak létre, épül a nehézdandár, és egymás után állnak fel a területvédelmi tartalékos ezredek.
A miniszter más 2022 decemberében is büszkén mutogatta az akkori új szerzeményeit.
A katonai beruházások egyre erőteljesebbek Magyarországon,
az első igazán látványos részeredmény a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek gyártásának megindítása volt.
A területvédelmi tartalékosok toborzásába rögtön a választások után kezdett bele a magát békepártinak tituláló Orbán-kormány.
Sok tízmilliárdot költünk az adófizetők pénzéből a honvédségi kiadásokra
Megújultak a szolgálatteljesítés keretei. Ezzel a rugalmas hadrafoghatóság, az alapos és életszerű kiképzés, a felesleges bürokrácia csökkentése került a fókuszba, és amellyel az állományilletékes parancsnokok kapnak soha nem látott felelősséget és lehetőséget – sorolta a miniszter.
Azt is jelezte, hogy az 55. életévüket betöltött katonák pedig aktív életük végéig állami szolgálatban maradhatnak.
Ennek azonban ellentmond az a januárban megjelent rendelet, amelynek értelmében a 45. életévüket betöltött és
legalább 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonák szolgálati viszonya megszűnik.
„Mindent megtesznek” a békéért
Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszélt: Magyarország mindent megtesz azért, hogy megőrizze a békéjét, ehhez pedig olyan katonák kellenek, akik elkötelezettek és hűek a hazájukhoz. Akik Szent István szavai szerint
„országunk védőfalai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói”.
„Magyarország volt és van. Az, hogy milyen lesz, az most a mi nemzedékünkön múlik„ – fogalmazott a miniszter.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény)
