Döntött a kormány, fontos változások jönnek az átutalások kapcsán.
A kormány az átutalások kapcsán hozott súlyos döntést
Az online csalásokat igyekeznek kiszűrni. Augusztus 1-től ugyanis egy
újfajta bejelentési, zárolási eljárást vezet be a kormány,
amely hozzájárulhat a visszaélések által eltulajdonított pénzek visszaszerzéséhez. Emellett 2025 nyarától Magyarországon is
elkezd működni egy visszaélésszűrő rendszer,
amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon kiszűri majd a csalárd fizetési megbízásokat – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A megjelent adatok aggasztóak, és folyamatos emelkedést mutatnak a visszaélések számában és összértékében:
- 2020 I. negyedévében 113 sikeres visszaélést követtek el, összesen több mint 422 millió forint értékben,
- 2023 IV. negyedévére 3737-re nőtt, közel 5,8 milliárd forint értékben.
A közleményben felidézik, a Covid-időszak kezdete óta az online vásárlások, pénzügyi tranzakciók tömegessé válásával párhuzamosan exponenciális megnövekedett az olyan csalások száma is, amelyek esetében a támadó a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket kihasználva megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információik megosztására vagy pénz átutalására rávenni áldozataikat, akik általában banki ügyfelek.
„Az (EU) 2015/849 irányelvnek (AML) megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük az olyan ügyleteket, amelyeknél a – Magyarországon a NAV részeként működő – pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését látják szükségesnek, és amelyről haladéktalanul kötelesek bejelentést tenni a FIU felé”
– közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Próbálják tartani a lépést
Túri Anikó közigazgatási államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a probléma nem magyar sajátosság, az azonnali fizetési rendszer, mint az elkövetés eszköze,
adottság, néhány éven belül nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében.
A megoldást nem a technológiai haladással való szembefordulás, hanem a szabályozás ahhoz igazodó finomhangolása jelenti. Az új bejelentési, zárolási eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információcseréjén alapul.
Az eljárás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél számlavezetőjét. Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját az átutalás tényéről, a fizető fél nevéről és számlaszámáról, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevéről, számlaszámáról, a fizetési művelet pénzneméről, összegéről és időpontjáról. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a FIU-nak, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.
Az Apple-gate
Legfrissebb online élményünk a témában az lehet, hogy június végén az Apple Pay emelt le kisebb vagy nagyobb összegeket ügyfelei számlájáról.
Az Apple június 26-án egy technikai hiba miatt jelentős számú hazai ügyfélnél indított jóvá nem hagyott kártyás fizetést. Összesen
780 ezer tranzakció történt mintegy 2 milliárd forint értékben
– írta a Magyar Nemzeti Bank közleményében.
Közölték: „{k}iemelten fontos, hogy mind technikai hiba, mind pedig kibertámadás esetén a hazai ügyfelek biztonságban legyenek, és semmilyen kár ne érje őket„. Az MNB akkor további ellenőrzéseket is kilátásba helyezett. A Bankszövetség június végi közleményében azt írta, az Apple-ügy esetében nem visszaélésről, hanem ismétlődő technikai hibáról volt szó. Vélhetően ez sovány vigasz az érintett károsultaknak.
