A hazai bérek miatt is hangsúlyozza a választópolgárok jelentős része, hogy elegük van az Orbán-kormány ténykedéséből.
Panasszal fordult Oláh Gaszton, a Budapest Környéki Törvényszék bírója az Európai Bizottsághoz a hazai igazságszolgáltatással összefüggésben.
A 24.hu-nak eljuttatott dokumentumban hatékony lépéseket sürgetett a magyar bíróságok függetlenségének helyreállításáért. Megjegyezte, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó törvényi szabályozás elégtelen. Magyarországon – az uniós joggal ellentétesen – tartósan és rendszerszinten sérül az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége – olvasható a beadványban.
Mint rámutatott, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 2024. áprilisi számok – hazánkban a havi bruttó átlagkereset 645 300 forint. A legalacsonyabb bírói kezdőbér ennek 1,3 szorosa sincs. Ez az arány nemcsak az Európai Unióban, hanem az Európa Tanács tagállamai körében is a legalacsonyabbak között van – részletezte a panasszal élő bíró.
Kapcsolódó: Lehet még fokozni: A KSH úgy tudja, bruttó 645 ezer fölé rúg az átlagkereset Magyarországon
Arról is szót ejtett, hogy a bírói és igazságügyi alkalmazotti bérekre vonatkozó törvényi szabályozás több okból is összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség elvével.
A bérek kapcsán nem először hozza nehéz helyzetbe az Orbán-kormány a dolgozókat
„A probléma rendszerszintű jellegét igazolja, hogy a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer alulfinanszírozottsága nem először sodorja kritikus helyzetbe a harmadik hatalmi ágat.
Tíz év távlatában másodszor áll elő az a helyzet, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazása évekre elértéktelenedik. A magyar jogi szabályozás azon hiányossága, hogy nem biztosítja a bírói bérek reálértékének megőrzését és nem gondoskodik olyan korrekciós mechanizmusról, amely legalább az infláció következményeinek kiküszöbölését szolgálja, legutóbb 2016-2019 között okozott hasonló krízist az igazságszolgáltatásban.
Mindezek miatt a jelen panasz célja nem pusztán a költségvetési törvényben meghatározott bírói illetményalap egyszeri megemelése, hanem olyan szabályozási keret kialakítása, amely hosszú távon biztosítja a bírói szervezetrendszer anyagi értelemben vett függetlenségét”
– fejtette ki a dokumentumban. Hozzátette,
„mindaddig, amíg magyar szabályozási környezet nem gondoskodik arról, hogy a bírói bérek kövessék a társadalmi-gazdasági realitásokat, és teljes egészében a kormány és a parlamenti többség döntésére bízza a bírói és igazságügyi alkalmazotti bérek meghatározását, a szabályozás intézményes szinten veszélyezteti a bírói függetlenséget és lehetőséget ad arra, hogy
a végrehajtó és a törvényhozó hatalom tendenciózusan, ismétlődően és tartósan nyomást gyakoroljon a bíróságokra a javadalmazás útján”.
Oláh Gaszton szerint aki azt állítja, hogy egy nagyságrendileg 40 ezer milliárd forintnyi főösszegű magyar költségvetésben épp a legalapvetőbb demokratikus intézmény megfelelő működésére nincs pénz, annak ideje lenne magához térnie. Oláh Gaszton arra biztatja a bíró és igazságügyi alkalmazott kollégáit, hogy éljenek panasszal az Európai Bizottságnál. Minél többen jelzik a problémákat, annál nagyobb súlya lesz a fellépésüknek – fogalmazott a 24.hu-nak.
