A NATO-főtitkár hangsúlyozta: nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé.
Jens Stoltenberg bejelentette: döntöttek Ukrajna támogatásáról
Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban.
Jens Stoltenberg az Ukrajnát érintő szerdán hozott döntésekről elmondta, azok
a támogatás növeléséről szólnak.
Közölte, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztó-központok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába – tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.
Jens Stoltenberg kifejtette: az Ukrajna támogatására hozott döntések
nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával.
Hozzátette: 40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.
A NATO-főtitkár üzent Oroszországnak is
Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy „minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás,
Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani”.
A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz: Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség „folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is”. A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.
Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza
a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.
Több mint 500 ezer katona áll készenlétben
Az MTI közlése szerint a szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fenntartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette: a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.
A főtitkár közölte: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23.
Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, amelynek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.
Orbán Viktor videónyilatkozatot adott ki
„A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie”
– magyarázta a NATO washingtoni csúcstalálkozója előtt a Facebookra feltöltött videójában Orbán Viktor.
Orbán emlékeztetett: a NATO 75 évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy megvédje a tagjai biztonságát. Szerinte mára azonban elmozdulni látszik az eredeti céljától, egyre inkább háborús szervezetként viselkedik – vélekedett a kormányfő.
Ennek egyik jele szerinte, hogy a NATO egyre aktívabb szerepet vállal az orosz–ukrán háborúban – fűzte hozzá.
„Ez szerintünk veszélyes, sőt felelőtlen, mert senki sem látja, mi lesz ennek a vége, hova is fogunk kilyukadni”
– mondta, majd kijelentette: amellett fog érvelni, hogy a NATO-nak vissza kellene térnie az eredeti szellemiségéhez.
„A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie. Ehhez elsősorban saját védelmi képességeinket kellene fejleszteni. Magyarország nevében ezért a mai napon meg fogom erősíteni, hogy továbbra sem fogunk részt venni a NATO Ukrajna missziójában, a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek azonban maradéktalanul eleget teszünk”
– mondta Washingtonban Orbán.
Videó:
A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
(Orbán Viktor/Facebook / MTI)
Kapcsolódó:
