Lázár János Debrecenbe, egy szántóföldre űzné a közlekedési múzeum épületét.
Nem viccelt Lázár János, valóban Debrecenbe, a BMW-gyár melletti szántóföldre vinnék a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot – írta meg a nepszava.hu.
Még a nyáron kiírják a pályázatot a közlekedési múzeum Debrecen szélére építendő telke érdekében
A portál úgy tudja, hogy már augusztus elején meghirdetik az építészeti ötletpályázatot.
A pályázók a semmi közepére, a Debrecen közelében épülő BMW-gyár sarkához tervezhetik meg az új közlekedési múzeumot. A döntést már meghozta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium. A város külterületén fekvő, az M35-ös autópálya és az autógyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területet jelölték ki a célra.
A szántóföldre húznák fel a 14 ezer négyzetméteres múzeumot is tartalmazó létesítményt
– derül ki a portálhoz eljutott pályázati dokumentációból. A kiírás szerint az intézménynek az állandó és időszaki kiállításokon felül helyet kell biztosítania konferenciáknak, oktatási és üzleti rendezvényeknek. A célok között az is szerepel, hogy
a „helyi lakosság kiemelt találkozóhelyévé kell válnia”.
„Kiemelt találkozóhely” a szántóföldön
Lázárék szerint a kijelölt terület „optimális”, mivel szerves kapcsolatban áll a BMW-gyárral. Azt azért elismerik, hogy a környezete „vegyes”. Ez pontosabban azt jelenti, hogy körülötte szántóföldek, autópálya, állattartó telepek, ipari és mezőgazdasági létesítmények vannak.
Debrecen központja mintegy 10 kilométerre van, ráadásul
a leendő múzeum helyszíne jelenleg csak autóval közelíthető meg.
Nem biztosított a vasúti kapcsolat, és a közösségi közlekedés sincs „teljes mértékben kiépítve”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy odáig nem megy el semmilyen járat. Nem valószínű, hogy ezek lennének egy közösségi találkozóhely legjobb ismérvei.
A szabályok viszont megszeghetőek
Már a kiírásban rögzítik, hogy
nem kell figyelembe venni a jelenleg hatályos szabályozási előírásokat.
A minisztériumi azt reméli, hogy a „Magyar Közlekedési Múzeum – Debrecen” egy olyan intézmény lesz, ahol a látogatók nem csak a magyarországi járműtervezés és -gyártás történetével ismerkedhetnek meg. Az elképzelés szerint találkozhatnak a kutatás-fejlesztés legújabb eredményeivel is.
Hatalmas intézményt terveznek
A 14 ezer négyzetméterből 6800-at foglalna el az állandó és az időszaki kiállítás, valamint a fogadótér. A műtárgyraktár, az irattár és a restaurátori műhely 3900 négyzetméteren rendezkedhet be. Az irodákra és az üzemeltetésre 1900 négyzetméter jutna.
Lázárék elvárása szerint fel kell építeni egy 600 négyzetméteres multifunkcionális konferencia és rendezvényteret. Ezenkívül 3D-moziterem, egy 350 négyzetméteres oktatási központ és egy ugyanakkora étterem és közösségi tér, valamint egy 150 négyzetméteres panoráma tetőterasz tervezése is a pályázat része.
Hogy a panorámaterasz a BMW-gyárra vagy az állattartó telepekre nézne, még nem tisztázott.
A dokumentáció szerint augusztus elején írnák ki az egyfordulós nyílt ötletpályázatot, a pályaművek beadásának határideje novemberben lenne. Így az eredményt még karácsony előtt kihirdetnék. A pályamunkák díjazására 120 millió forintos keretet határoznának meg.
Kilenc éve mást ígértek
A múzeum városligeti épületét 2015-ben zárták be. Akkor azt ígérte az Orbán-kormány, hogy három év múlva egy teljesen új, korszerű intézmény nyílik majd a helyén. Az épületet ledózerolták, ám Orbán Viktorék 2017-ben új helyszínként a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepét jelölték ki.
Ezt a rozsdaövezet rehabilitációjaként a szakma is üdvözölte.
Lázár János azonban a Magyar Természettudományi Múzeum után a közlekedésit is száműzné Budapestről.
Vitézy Dávid is reagált az elképzelésre
Vitézy Dávid Facebook-bejegyzésben reagált Lázár őrült ötletére. Öt pontban szedte össze, miért nem kéne a szántóföldre költöztetni a múzeumot. Vitézy Dávid posztját változtatás nélkül közöljük az alábbiakban:
„5 érv arra, miért teljes tévút, hogy Lázár János a térképen jelzett Debrecen melletti külterületre költöztetné a Közlekedési Múzeumot:
1. Budapesten és vonzáskörzetében él az ország lakosságának egyharmada, a nemzetközi turizmus is itt összpontosul. Messze itt van a legnagyobb közvetlenül elérhető közönség Magyarországon egy XXI. századi, a múltról és a jövőről egyaránt beszélő, világszínvonalú Közlekedési Múzeumnak. Debrecenben a közvetlenül elérhető lakosság és turizmus is kevesebb, mint a tizede a budapestinek.
2. Budapest közlekedési szempontból az ország közepe, Nyugat- és Kelet-Magyarországról egyaránt jól megközelíthető, az ország a központi régión kívül élő kétharmada számára a legkönnyebben elérhető helyszín.
Egy, Debrecentől is tíz kilométerre fekvő kies szántóföld az autópálya-csomópont mellett Nyugat-Magyarországról, Zalaegerszegről vagy Szombathelyről akár 7-10 óra utazás is lehet egy iskolás csoportnak.
3. A Közlekedési Múzeumot minden Budapesthez köti: a szakmai és muzeológiai stáb, az egyetemi háttér, az intézmény 125 éves fővárosi története és lássuk be, a magyar közlekedéstörténet legfontosabb történetei is a kisföldalattitól a villamosokig, a Csepeltől az Ikarusig, Széchenyitől Ganz Ábrahámig.
4. Ez a kormány volt az, amelyik szerintem helyesen úgy döntött: ha már a Közlekedési Múzeum a Városligetben bezárt, akkor egy méltó új otthont kapjon Kőbányán, az Északi Járműjavítóban, ami egy autentikus és gyönyörű vasúti csarnok a Népliget mellett.
Súlyos és megmagyarázhatatlan károkozás ezt az elvégzett munkát kidobni a kukába, nem csak a tervekre és a terület előkészítésére elköltött mintegy 8 milliárd forint miatt, de sok száz kiváló szakember sok éves munkája miatt is. Személyes garanciát vállalok rá, hogy minden egyes forintért megdolgoztak a mérnökök, tervezők, kiállítástervezők.
Világszínvonalú terv született, ami önmagában is turisztikai vonzerőt képezne.
5. A kiválasztott helyszín még Debrecenbe költöztetés esetén is abszurd volna: egy, minden városi szövettől távoli, gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen nem lehet XXI. századi múzeumot csinálni, ez teljesen nyilvánvaló.”
