Nehézkesen halad a nyugdíjreform, Orbánék halogatják a változtatást.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) előirányozza a nyugdíjreformot – írta meg hírlevelében a nyugdijguru.hu.
A késő nyugdíjreform miatt az EU-s pénzeket is bukhatjuk
A kormány három szakaszt fogalmazott meg korábban a reformok végrehajtására, ebből kettőnek le kellett volna zárulnia. A harmadik, következő határidő 2025. március 31-e: ekkor lépne hatályba a nyugdíjrendszert módosító jogszabály.
Azonban még nem tudni, pontosan milyen reformot tervez a kormány.
Az első szakaszban független nemzetközi szakértői jelentés készült a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó lehetőségekről. Ezt a szakértői jelentést nyilvánosan közzé kellett volna tenni, ám ez nem történt meg.
A jelentés elkészítésének határideje a tavalyi év vége volt.
Bár már fél éve lejárt a jelentéstétel határideje, az Orbán-kormány semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott. A jelentés elkészítésével Orbán Viktorék elviekben az OECD-t bízták meg.
Szakpolitikai javaslatokat kellett volna tenniük
A második szakaszban el kell készíteni a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslatot. Ezt azonban társadalmi vitának kellett volna megelőznie. Orbánék azt vállalták, hogy a társadalmi vitát lefolytatják 2024. június 30-áig. Ez
a határidő vasárnap letelt, társadalmi egyeztetésre viszont semmilyen formában nem került sor
– hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.
A harmadik lépés az eredeti, Orbánék által vállalt terv szerint a nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba léptetése lenne legkésőbb 2025. március 31-én. Ám ahogyan nem került sor az első két lépésre, úgy erős aggályaink lehetnek a harmadik lépés kapcsán is – írta a szakértő.
A nyugdíjkorhatárt Magyarországon nehézkes emelni, ezért a nyugdíjreform is nyögvenyelős lesz
Nagy kérdés, hogy a nyugdíjreform hozhat-e korhatáremelést. Azt láthatjuk, hogy
a születéskor várható élettartam átlagosan alacsonyabb, mint maga a nyugdíjkorhatár.
A korhatár emelése akkor lehet reális, ha az egészségben eltöltött évek száma is emelkedik.
Amikor 2022. január 1-jén lezárult a nyugdíjkorhatár-emelési ciklus Magyarországon, a nyugdíjkorhatár 65 év lett. Ez azt jelentette, hogy az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak öregségi (tehát nem korkedvezményes – a szerk.) nyugdíjba. Akkor azzal számoltak, hogy a 2022. évi korhatáremeléssel
várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer.
Azóta azonban kiderült, hogy a számok nem reálisak.
Elöregedő társadalomban élünk
2024 februárjában már látszott, hogy a nyugdíjkassza kiadásainak 24,5 százalékát már nem fedezi a járulékbefizetések összege. Magyarán azokat más forrásból kell az államnak fedeznie. Ez az arány pedig tovább romolhat a jövőben, mert elöregszik a magyar társadalom.
További terhet jelent továbbá a 13. havi nyugdíj is,
mivel annak költségét nem alapozza meg járulékfizetés. Azt teljes egészében egyéb költségvetési forrásokból kell minden évben előteremteni. A fentiek összességében egyre sürgetőbbé teszik az újabb nyugdíjreformot.
