Vége a magyar kokszgyártásnak: a dunaújvárosi acélmű lehúzza a rolót.
Június 10-én, egy nappal a választások után a Liberty Dunaújváros, azaz a valaha volt Dunai Vasmű, a későbbi ISD Dunaferr helyén működő cégek tulajdonosa bejelentette: fokozatosan leállítja az utolsó két kokszolókemencét – írta meg a telex.hu.
Megszűnik a magyarországi kokszgyártás
Eljött a vég: Magyarországon – legalábbis egyelőre – megszűnik az acélgyártás.
Dunaújvárost gyakorlatilag erre alapozták. Bár a kokszgyártás megszűnésével maradhat az acélfeldolgozás, az újrahengerelés. Persze, lehet reménykedni a tulajdonos ígéreteiben, ám ezek a jövőképek a szakemberek szerint egyáltalán nem megalapozottak.
Orbánék büszkén beszéltek a sikerről
Az állam képviselői – a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről Fábián Gergely és Nagy Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól Szijjártó Péter, valamint Orbán Viktor – nagyon büszkék voltak. Hiszen a Dunaferrt korábban birtokló, zavaros, egymással öldöklő harcot vívó orosz és ukrán erők levonulása után találtak egy újabb reménysugarat.
2023-ban jött a hír, hogy az indiai hátterű Liberty Steel 20,9 milliárd forintért és 37 milliárd forint környezetvédelmi vállalásért megvette a céget. Így megmaradhatott a közel 3700 dolgozó állása.
Az indiai Liberty-csoport azonban nem az üzemet mentette meg, csak a szén-dioxid kvótákat akarta megszerezni.
A portál információi szerint a gyár udvarán kifizetetlen és feldolgozatlan alapanyagok állnak. Az üzemek leálltak, számlatartozásokról beszélnek a dolgozók.
A várost az ’50-es években a vasműre alapozva építették fel
Dunaújvárosban gyakorlatilag nincs olyan ember, akinek ne lenne erős családi kötődése a vasműhöz. Az ’50-es években a vasmű indítása átalakította a Sztálinvárossá átnevezett település népességét.
Közel hét évtized után azonban idén leállítják a kokszolást.
A portál megkeresésére azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium azt válaszolta, hogy továbbra is elégedettek a helyzettel. A botrányos válaszban azt írták, hogy
„a Liberty nélkül ma már nem lenne vasmű, 2022 decemberében ugyanis az életmentő szénszállítmányokat a Liberty hozta a gyárba saját kockázatára”.
„A kormány a kezdetektől fogva mindent megtett azért, hogy segítse a vasmű megmentését, ezáltal megvédve a dunaújvárosi és környékbeli családok munkahelyét. Ennek érdekében a kormány, a felszámolási eljárás alatt, fél éven keresztül
bérgarancia keretében támogatta, hogy a dolgozók megkapják a fizetésüket”
– írták.
Az átmeneti periódusban valóban volt egy időszak, amikor az állam fizette a béreket is, a kokszoló pedig működni tudott.
Orbánék megmentőként tekintettek a Liberty Steelre
A Liberty, amely több céget megvett, szívesen felbukkan megmentőként, amit a kormányok örömmel is fogadnak. Miután azonban házon belülre kerülnek, már
nem nagyon invesztálnak tőkét a cégeikbe, inkább csak kérnek.
A gazdasági modell szerint az indiaiak pénzt látnak a kvótákban. Az Európai Unió kvótaszabályozása arról szól, hogy az EU szeretné visszafogni a szén-dioxid-kibocsátását. Ám nem akarják, hogy ezzel az európai gyárak (például az acélművek) végzetes versenyhátrányba kerüljenek azokkal szemben, akiknek nem kell a szennyezésért fizetni.
A kvóta ebben a rendszerben egy szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó jog.
A nagy kibocsátó cégek valamennyit ingyen kapnak az uniótól. A szabályozás szerint a cégek kötelesek folyamatosan fejleszteni, közelíteni a „legjobb elérhető technológiához”. Ezért évről évre kevesebb kvótát kapnak annak érdekében, ezzel ösztönzik őket a környezetbarátabb technológiák alkalmazására.
Ha egy új tulajdonos nem akar gyártani, ezt a kvótát el tudja adni,
ami valószínűleg jogszerű, de leginkább az EU-s kvótaszabályozás kijátszásának tűnik.
