Hétfőn eldőlhet, Ursula von der Leyent jelölik-e az Európai Bizottság élére.
Először találkoznak az EP-választások után az uniós tagországok állam- és kormányfői. A hétfői munkavacsorán dönthetnek arról, hogy a jövő heti EU-csúcs után hivatalosan kit jelöljenek az Európai Bizottság élére – a várakozások szerint Ursula von der Leyen nagy eséllyel jelölt lesz.
Kérdés, hogy Ursula von der Leyent jelölik-e az Európai Bizottság elnökének
A tagállamok állam- és kormányfői egy informális vacsorán tárgyalnak hétfőn este az unió következő öt éves prioritásairól. Emellett az uniós intézmények, elsősorban az Európai Bizottság és az Európai Tanács új vezetőiről tartanak megbeszélést.
Ezekről a kérdésekről az egy hét múlva, június 27–28. között megrendezett EU-csúcson fognak hivatalosan dönteni, ám vélhetően már most megegyezhetnek majd a nevekben – írta a Politico a hírlevelében. A portál úgy tudja,
a tagállamok vezetői nagyon közel állnak ahhoz, hogy megállapodjanak az EB és az ET új elnökéről.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőinek jelöléséről is döntés születhet hétfőn. Eszerint a tagállamok
abban egyezhetnek meg, hogy támogatják a néppárti Ursula von der Leyen második ciklusát az Európai Bizottság élén.
Charles Michel lejáró mandátuma után az Európai Tanács vezetésével a szocialista portugál ex-miniszterelnököt, António Costát bízhatják meg. Az unió külügyi kérdéseivel a liberális észt kormányfő, Kaja Kallas foglalkozhat . Igaz ugyan, hogy az ő neve korábban biztosként, illetve NATO-főtitkárként is felmerült.
A G7-csúcson már körvonalazódott a megállapodás
A múlt héten Olaszországban rendezett G7-csúcson a házigazda Giorgia Meloni olasz kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár tárgyalt már erről. A portál értesülései szerint ebben egyetértés alakult ki közöttük.
Mind a német, mind a francia politikus arról beszélt a G7-csúcsot követően, hogy akár már ezen a héten megszülethet a döntés a pozíciókat betöltő személyeket illetően.
Macron kijelentése azért meglepő, mert Franciaországban épp előrehozott választásokra készülnek. A francia elnök eddig nem támogatta nyilvánosan az egykori bukott német honvédelmi miniszter újrázását. Helyette alternatívaként sokáig Mario Draghival, az Európai Központi Bank egykori vezetőjével és korábbi olasz miniszterelnökkel házalt másoknál.
Ursula von der Leyen és Orbán viszonya eddig is feszült volt
Legutóbb május közepén fordultak EP-képviselők Ursula von der Leyenhez, követelve, hogy szabjon ki bírságot az Orbán-kormányra.
Megírtuk, hogy öt EP-képviselő közös levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez a magyar kormányzat versenyt torzító lépései miatt. Azért is különös a közös állásfoglalás, mert
különféle képviselőcsoportok közös fellépést szorgalmaztak az Orbán Viktorékkal való szembenállás miatt.
Az egy hónappal ezelőtti levél kiváltó oka a különadók és a Sparral szembeni fellépés volt.
A magyar miniszterelnök évek óta különadókat vet ki a külföldi vállalatokra az építőiparban, a hírközlésben, a közlekedésben, a kiskereskedelemben és a pénzügyi területen. A cél az – írták levelükben –, hogy addig sanyargassák a tulajdonosokat, amíg azok el nem adják vállalkozásukat magyar vállalkozóknak, akikről legtöbbször az derül ki, hogy Orbán Viktor köréhez köthetők.
