Szijjártó Péter Brüsszelben keveredett balhéba.
Elfogadhatatlanok a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szóló őrült ötletek. A kormány nem fogja engedni semmi szín alatt, hogy közép-európai és köztük magyar fiatalokat küldjenek az ukrajnai háborúba – közölte Szijjártó Péter.
Ezzel indokolta, hogy
a magyar kormány ismét megvétózta a Ukrajna EU-s támogatását.
Szijjártó Péter Brüsszelből üzent a sorkatonaságról
A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján beszélt. A tagállamok miniszterei az EP-választásig most ültek össze utoljára. Ez a végső visszaszámlálás pedig sajnos a háborús hangulat fokozódását hozza magával, a résztvevők döntő többsége több pénzt, több fegyvert akar küldeni Ukrajnának. Ez azonban csak további pusztítást, még több áldozatot eredményezne – ecsetelte Szijjártó.
„Egyre őrültebb ötletek jönnek elő, és jól láthatóan ezek mellől nem lehet eltántorítani az európai uniós tagországok döntő többségét”
– mondta. Példaként hozta fel a katonák küldésére és az arra vonatkozó javaslatokat, hogy a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni.
„Itt pozitívan beszélnek a kezdeményezésről, amely arról szól, hogy NATO-tagországok lőjék le Ukrajna területe fölött az orosz rakétákat, s itt sajnos az atomháborúval való fenyegetőzéstől sem határolódtak el a külügyminiszter kollégák”
– tette hozzá.
Az európai sorkatonaság is szóba került
Szijjártó úgy látja, hogy az ilyen nyilatkozatoknak, az ilyen őrült ötleteknek háborús időszakban igen veszélyes és tragikus következményeik lehetnek.
Kifejtette, hogy a legújabb őrült ötlet a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szól.
„És pontosan értjük is a helyzet alapján, hogy mire vonatkozik ez a javaslat. Egyre elviselhetetlenebbek az ukrán emberveszteségek, nem engedik ki a férfiakat Ukrajnából. Most pedig be akarják sorozni az európai fiatalokat a háborúba”
– tette hozzá.
„És nyilvánvalóan, ahogy az eszkaláció először a szomszédságot üti meg. Világosan lehet már szinte hallani az érvelést, hogy akkor a földrajzi közelségből kell küldeni először katonákat. Mindez azt jelenti, hogy a kötelező sorozással a közép-európai, köztük a magyar fiatalokat akarják elküldeni a háborúba”
– vélekedett.
„Márpedig mi nem akarunk látni magyar embereket az ukrán–orosz háború frontvonalában. Mi nem akarjuk, hogy a magyar fiatalokat elvigyék Ukrajnába, mert ez nem a mi háborúnk, ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk”
– fűzte hozzá.
Azzal, hogy a tárcavezető ukrán–orosz háborúról beszélt, azt az orosz hazugságot erősítette fel, hogy a háborút nem az agresszor Vlagyimir Putyin okozta. Többek között ez az, amivel az Európai Unió vezetői nem értettek, és nem is értenek egyet.
„Határozottan felszólítjuk mindazokat az európai politikusokat, akik kötelező sorozáson gondolkoznak, hogy azonnal fejezzék be! El a kezekkel a közép-európai fiataloktól, el a kezekkel a magyar fiataloktól!”
– közölte a tárcavezető. (Nyugat-európai forrásból nem tudjuk megerősíteni, hogy az uniós vezetők magyar sorkatonákat akarnak Ukrajnába küldeni.)
Orbánék ragaszkodnak az orosz gázhoz
Szijjártó szerint az Oroszországgal szembeni tizennegyedik szankciós csomag jelen formájában ellentétes Magyarország gazdasági érdekeivel. Ráadásul úgy látja, hogy ez hazánk energiaellátásának biztonságát is veszélybe sodorná.
A kormány ezért ezt nem hajlandó megszavazni.
A miniszter szerint az intézkedések ebben a formában „mélyütést” vinnének be a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripar számára. Úgy véli, hogy alapvetően veszélyeztetnék az energiaellátás fizetési módját, jóval lassabbá és bonyolultabbá tennék a paksi bővítést.
Valamint súlyosan sértenék Magyarország szuverenitását azáltal, hogy bizonyos exportengedélyek megadásakor más tagállamoknak is jogosultságot adnának az adott ország exporthatóságainak döntése mellett. Szijjártó úgy látja, hogy az eddigi tizenhárom csomag mind kudarcot vallott.
Szerinte sokkal többet ártottak ezek a korlátozások Európának, mint Oroszországnak.
A tárcavezető megjegyezte, hogy hatalmas nyomás volt rajta a kollégák részéről. Ő azonban „sziklaszilárdan” tartotta a kormány álláspontját az ukrajnai fegyverszállításra az Európai Békekeretből felszabadítandó újabb 6,5 milliárd euró ügyében is.
Szijjártónak nekiestek a külügyminiszterek
„És itt hatalmas balhé kerekedett,
a német, a litván, az ír, a lengyel és más kollégák estek nekem ebben az ügyben.
De a pozíciónkat ez nem tudta megingatni. Hiába kiabálnak Európa háborúpárti politikusai, hiába adják ki azonnal a nemzetközi sajtónak a megrendelést, hogy mit is kell megírni egy tanácsülésről még azalatt, hogy a napirendi pontot vitatjuk, mi nem engedünk a háborúpárti nyomásnak”
– mondta.
„Mi továbbra is kitartunk amellett, hogy békét kell teremteni, hogy be kell fejezni az esztelen öldöklést, és meg kell előzni ennek a háborúnak az eszkalációját, tehát az újabb 6,5 milliárd eurónak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozása érdekében történő felszabadításához továbbra sem járultunk hozzá”
– tette hozzá.
Szijjártó úgy látja, hogy a magyar vállalatokat még mindig szisztematikusan negatív diszkrimináció éri Ukrajnában..
Végül közölte, hogy a kormány még a megvitatását sem támogatja annak a javaslatnak, amelynek az értelmében az ukrán katonák kiképzési missziója esetleg Ukrajna területén folytatódna.
Érdekes módon, Szijjártó Péter az oroszokkal szemben nem engedett meg magának ilyen kemény hangnemet, miután Putyin titkosszolgálatai feltörték a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervereit.
Az orosz gázszállításról
Megírtuk, hogy Csehországban az orosz import gáz aránya 80 százalékról 2023-ra már 1,2 százalékra csökkent. Lengyelországban ugyanebben az évben az orosz import gáz aránya 57 százalékról 0 százalékra csökkent.
Bulgáriában pedig 77 százalékról csökkentették 0 százalékra az orosz gázbehozatalt. Ha az Európai Unió egészét nézzük, az orosz import gáz aránya 49 százalékról 14 százalékra csökkent 2023-ig.
Magyarország energiafüggőségbe került
Magyarország viszont még idén is méregdrágán veszi Vlagyimir Putyinéktól a fűtőanyagot.
Beszámoltunk arról, hogy az állami MVM 2021. októberétől kötött új, 15 éves gázvásárlási szerződést az orosz állami Gazprommal. A kormányzat tagjai az akkori választási kampányidőszakban azt állították, hogy a korábbi, 1995 végétől hatályos megállapodásnál „nagyságrendekkel kedvezőbb” szerződést kötöttek.
(MTI korrigálva)
