A köztársasági elnök egyet sem bírált el idén.
2024-ben egyetlen kegyelmi kérvényt sem írt alá a köztársasági elnök. Sem a Kónya Endre kegyelmi botrányába februárban belebukó Novák Katalin, sem az utódja, Sulyok Tamás – írta meg a hvg.hu.
Nincs kegyelem
Teljesen leálltak a kegyelmi kérvények elbírálásai,
és egyáltalán nem hoztak döntést az első negyedévben. A lap szerint nem is igazán volt olyan év a rendszerváltás óta, hogy három hónapon, egy teljes negyedéven át egyetlen kegyelmi ügyben se szülessen semmilyen döntés.
A Kegyelmi Főosztály adatai szerint tavaly ilyenkor időarányosan már 110 kegyelmi kérvényen túl voltak, idén azonban egyet sem bíráltak el. Az elmúlt 20 év átlaga ennél is több: évente körülbelül 800 kegyelmi kérvényt bíráltak el. Igaz, az évek között nagy a szórás, 3-4-szeres különbség is előfordult
A csúcs a 2007-es 1378 darab volt, míg 2022-ben csak 367 kérelem érkezett.
Ennek valószínűleg az utóbbi évtized legnagyobb politikai botránya áll a hátterében. Hiszen épp egy kegyelmi ügy torkollt akkora botrányba, hogy Novák Katalin köztársasági elnöknek, Varga Judit egykori igazságügyi miniszternek, majd Balog Zoltán egykori emberi erőforrás miniszternek is távoznia kellett a posztjáról.
Szabadulnak a felelősségtől
Tulajdonképpen egyszerű logika: ha nincs kegyelem, nincs botrány sem. Azaz: a köztársasági elnök és stábja, akik tudják, hogy a kegyelmi ügyeket ezentúl árgus szemmel vizsgálják majd, menekül a felelősségvállalás elől.
Az államfői kegyelmezés a nevével ellentétben egyáltalán nem csak a köztársasági elnökön múlik. Ez egy kétszereplős folyamat, amelyben a döntésért
az erkölcsi felelősséget az államfő, a politikai felelősséget viszont az igazságügyi miniszter viseli.
Az évtizedes gyakorlat az, hogy a kegyelmi kérvények első körben az Igazságügyi Minisztériumhoz futnak be, ahol külön főosztály foglalkozik velük. Itt összeállítanak egy aktát a kérelemhez, benne részletes háttérinformációkkal a büntetőeljárásról és a kegyelmet kérő indokairól.
Ezt az aktát az igazságügyi miniszter köteles továbbítani a Sándor-palotának, amelyhez döntési javaslatot kell csatolnia: vagy javasolja a kegyelem megadását vagy kifejezetten nem javasolja. Mivel ez csak javaslat, az államfőnek nem kötelező sem figyelembe vennie, sem megfogadnia. Ő a saját felelősségére hoz döntést.
Az államfőnek nincs indokolási kötelezettsége,
a miniszter javaslatával szemben is dönthet. A rendszerbe beépítettek azonban egy plusz kontrollelemet: az államfői döntés igazságügyi miniszter ellenjegyzését.
Egy ped0fil bűntársának adott kegyelmet
Mint ismert, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatója, Vásárhelyi János több gyermeket is molesztált az ott töltött 26 év alatt. Az ügyre 2016-ban derült fény. Tíz kiskorú fiú az RTL Házon Kívül adásában számolt be arról, hogy az igazgató orálIs sz*xre kényszerítette őket.
A két áldozat, Illés Levente és Pop Mert Julián arcukat és nevüket vállalva mesélték el történetüket. Az igazgatót leváltották, ellene később eljárás indult.
A vádirat szerint V. János – aki mellesleg Bicske díszpolgára, valamint a rangos gyermekvédelmi kitüntetés (!), a Bárczy-díj birtokosa is volt – különböző kedvezmények fejében kényszerítette a gondozására bízott fiúkat. Őt nyolc év szabadságvesztésre ítélték.
A helyettesét, akiről kiderült a per során, hogy tudott a molesztálásról, sőt, hamis vallomást is írt az egyik gyermek nevében,
Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette.
A kegyelmi ügyet Varga Judit volt igazságügyi miniszter ellenjegyezte. Idén februárban azonban mindketten belebuktak a botrányba.
