Mindannyiunkra hatással lesz.
A magyarországi infláció mértéke 3,7 százalékra csökkent februárban, így a Matolcsy György vezette jegybank Monetáris Tanácsának újból lehetősége nyílik kamatvágásra. A döntést mindannyian érezni fogjuk, ugyanis hosszú távon az alapkamat befolyásolja a hitel- és betéti kamatok alakulását:
minél alacsonyabbra szabják, annál olcsóbbak lehetnek a hitelek, de a gazdasági növekedést is élénkíti a bérek értéke mellett
– írta beszámolójában az economx.hu.
Hamarosan döntenek
A jövő hét kulcsfontosságú eseménye lesz az MNB kedd délutáni kamatdöntő ülése, amely
komolyabb árfolyammozgást is előidézhet a forint árfolyamának tekintetében
– hívták fel a figyelmet a lapnak nyilatkozó meghatározó hazai szakértők, akiket arra kértek, osszák meg észrevételeiket a Monetáris Tanács soron következő kamatdöntésével kapcsolatban.
Mint mondták, a jegybank 75 bázisponttal vághatja meg az alapkamatot, amely így a jelenlegi 9 százalékról 8,25 százalékra csökkenne. Ugyanakkor volt, aki ennél óvatosabban fogalmaztak. Utóbbi 50 bázispontos kamatvágást tart valószínűbbnek.
A bázispont a pénzügy területén használatos egység, amely a százalékpont egyszázad részét jelöli. A bázispont leggyakoribb célja a százalékban kifejezett adatok különbségének megadása. Általánosságban a pénzügyi eszközök értékének és kamatának változását szokás bázispontban kifejezni.
Mit mondanak a szakértők?
A becsléseket a portál táblázatban is közzétette, amelyből az látszik, hogy a 9 megkérdezett szakértőből mindössze 1 jelzett előre 50 bázispontos kamatcsökkentést, és ketten 100 bázispontosat. A beérkező adatok és a külső környezet alakulása tehát márciusban is lehetővé tenné a nagyobb, 100 bázispontos kamatvágást. A „piaci stabilitási megfontolások” azonban egyértelműen szűkítik az MNB mozgásterét – mutatott rá Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza.
Hozzátette, az EU-val kapcsolatos feszültségek nem tűntek el teljesen, a költségvetés helyzete, illetve a gazdaságpolitika különböző területei között kialakult egyre hangosabb ellentétek – bár az elmúlt napokban elcsitultak –
rontják az ország kockázati megítélését.
„Ez pedig meghatározó részben a forint árfolyamában csapódott le az elmúlt hetekben. Amíg februárban a hazai fizetőeszköz árfolyama stabilizálódott (az euró-forint kurzus jellemzően a 385-389 közötti sávban mozgott), érdemi alulteljesítés a régiós társakhoz képest nem mutatkozott, addig február végét követően
az árfolyam kritikus közelségbe került; a 400-as szinthez,
és régiós társaihoz viszonyítva is egyértelműen gyengén teljesített a forint„
– ismertette a közgazdász, megjegyezve, tartósan nem maradhat fenn a 75 bázispontos lépésköz, ugyanis ahogy haladunk előre az évben, egyre kisebb léptékű egyedi kamatcsökkentésekkel operálhat a jegybank.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője ezzel szemben eóvatosabb, 50 bázispontos kamatvágással számol a keddi ülésen, figyelembe véve, hogy a jegybank kommunikációjában az utóbbi hetekben szigorúbb hangnemre váltott, és igyekezett hűteni a piaci várakozásokat.
Egyre közelebb a kritikus 400-as szint
Hasonló állásponton van Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője, aki szerint a februári 100 bázispont után most picit óvatosabb lesz a Monetáris Tanács, és csak 75 bázisponttal vág ismét.
Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője úgy látja, a márciusi döntéssel kapcsolatban az a kérdés, hogy mennyire siet a jegybank. A februári döntés után ugyanis érdemben rosszabb helyzetbe került, hiszen a középtávra várt kamatcsökkentés mértéke jelentősen csökkent, miközben
az árfolyam ismét a 400-as szintet ostromolja.
„Mi 75 bázispontos kamatcsökkentést várunk, de az 50 bázisponton sem lepődnénk meg, hiszen a hitelesség általában kifizetődik a monetáris politikában”
– fogalmazott a szakértő. Hozzátette, az év közepére éppen 7 százalék alá, az év végéig pedig 6 százalékra csökkenhet az alapkamat, ugyanakkor jelezte, a kockázatok felfelé mutatnak.
Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza 75 bázispontos kamatcsökkentésre számít.
„Egy ennél nagyobb kamatvágás ugyanis vélhetően meglepetést okozna a piaci konszenzushoz képest, ami a forintot ismét gyengíthetné. Viszont ezt a kalkulált kockázatot a jelenlegi árfolyamszintek mellett aligha éri meg vállalni, hiszen
túl közel van a lélektani és technikai szinteknek számító 400-403-as árfolyamsáv”
– hangsúlyozta a szakértő.
