Az Orbán-kormány költi a legkevesebbet az egészségügyre.
Amennyiben Orbán Viktorék kormánya valóban azt szeretné elérni, hogy hazánk valamelyest egy civilizáltabb, európaibb országnak tűnjön, akkor a jelenleginél lényegesen többet kellene fordítania az egészségügyre, szociális ellátásokra, ugyanakkor egy hatékonyabban működő, olcsóbb kormányzatra lenne szükség, jóval alacsonyabb államadóssággal – hívta fel a figyelmet a Népszava az Eurostat legfrissebb adataira hivatkozva, amelyben a 27 uniós tagállam költségvetését hasonlították össze.
Aggasztó számok
Az EU statisztikai hivatala szerint 2022-ben a magyar állam a bruttó hazai termék (GDP) 48,8 százalékát költötte el, amely kicsit alacsonyabb a 49,6 százalékos uniós átlagtól, ugyanakkor a régiós országokban a költségvetési újraelosztás inkább közelebb volt a 40 százalékhoz. Vagyis Orbánék többet költenek a környező országokhoz képest.
Mint írták, az egész EU-t tekintve messze a szociális és egészségügyi kiadásokra fordítják a legtöbb pénzt: előbbire a kormányok átlagosan a GDP 19,5 százalékát költötték, míg az utóbbira átlagosan 7,7 százalék jutott.
Ám – jelezték – Magyarországon más a helyzet:
2022-ben a kormány csupán a GDP 13,1 százalékát fordította nyugdíjakra és más szociális transzferekre.
Kiderült, mindez a 27 tagú EU-ban a 22. helyre volt elegendő. A magyarnál csak a horvát, az észt, a ciprusi, a máltai és az ír kormány költ kevesebbet polgárai szociális ellátásra – ismertették.
Mennyit költöttek az egészségügyre Orbánék?
Az egészségügyi ráfordításokat tekintve szintén borús kép körvonalazódik: 2022-ben a kormány az uniós átlag 7,7 százalékával szemben, mindössze
a GDP 4,4 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra, amellyel az utolsó helyen áll az EU-ban.
Az első helyen a GDP 9,3 százalékával Ausztria van, ahol a legmagasabbak a közkiadások az egészségügyben. A régiós országok a bruttó hazai termékük 4,9-9,1 százalékát költötték egészségügyre, a legtöbbet Csehország. A 2022-es 4,4 százalék még a magyar idősort nézve is
az elmúlt 10 év legalacsonyabb adata.
Még a világjárvány idején is spóroltak az egészségügyi kiadásokkal Orbánék
A magyar állam még a koronavírus-járvány idején sem erőltette meg magát az egészségügyi kiadások terén, ugyanis 2020-ban 6,4 százalékon tetőztek ezen jellegű költések – részletezték.
Kapcsolódó: Dráma a magyar egészségügyben: Több kórházban minden második beteg meghalt az intenzív osztályon
Az adatokból az is kiderült, hogy a magyar állam a környező országokhoz képest jóval többet költ, azonban ez a pénz nem a jóléti kiadásokra megy el, hanem leginkább az állam működtetésére (!): az uniós országok átlagosan a GDP-jük 6 százalékát költötték erre a terültre, a magyar bürokrácia működése ezzel szemben 2022-ben a GDP 8,2 százalékát emésztette fel. Ezzel
a magyar állam az egész EU második legdrágábban működő államigazgatása lett,
hazánkat egyedül – a cirka 60 milliós népességű – Olaszország előzte meg, ahol a kiadások 8,6 százalékát fordították államigazgatásra.
Mint írták, az Eurostat megállapításai szerint a magyar állam két területen csúcstartó a kiadásokat tekintve:
a gazdasági cégek támogatásaiban, valamint a sport, szabadidős tevékenységek és a vallás támogatásában.