Meghalt Kévés György, a nemzet művésze

Az építész 89 éves volt.

Életének 89. évében szombaton elhunyt Kévés György Kossuth– és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze – tudatta az MMA hétfőn az MTI-vel.

„Kévés György olyan maradandó életművet létrehozó építőművész volt, aki közéleti, művészetszervező tevékenységével is örök érvényűt teremtett. Életműve során mindvégig a társművészetek legjelentősebb képviselőivel alkotott.

Mindezt kezdettől fogva hauszmanni ihletésű vállalkozói szemlélete hatotta át,

ezáltal vált egész életében különutassá és egyedivé”

– méltatták az MMA közleményében az elhunytat.

Személyes presztízsét, közéleti tevékenységét, hazai és nemzetközi elismertségét egyaránt a magyar építőművészet szolgálatába állította. Ő volt a létrehozója és működtetője az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületének (ÉMKE).

Kévés György 1935-ben született Ősiben. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) építész karán szerezte 1959-ben. 1959–1961 között az AGROTERV-ben és az ÉLTERV-ben dolgozott. 1961–1983-ig az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője volt, ahol több középülettervet is készített.

Számos helyen dolgozott és tanított

A FŐBER 1970. évi megbízására kidolgozott a hazai gyártóbázisra alapozva egy „könnyűszerkezetes rendszert”, elsősorban iskola-, óvoda-, bölcsődeépítés céljaira.

1964 óta magánpraxist is folytatott feleségével, Földvári Éva építésszel. Ezen időszak jelentős alkotásai közé sorolhatók a Budán épült teraszházak. 1983-ban megalapította és 1985-ig igazgatta a Stúdió R építészeti tervezőirodát.

1987–1992 között KÁVA építésziroda, majd 1992-től a Kévés és Építésztársai Rt. igazgatója volt.

Jelentősebb építészeti munkái közé tartozik a székesfehérvári KÖFÉM bejárati épületcsoport és irodalaboratórium (1963), a budapesti Ganz Villamossági Művek tőszomszédságában található Kohó- és Gépipari Minisztérium épülete (1966).

Az ő nevéhez fűződik az Orczy városközpont tíz épülete

és városrendezési építészeti terve, generálkivitelezése, finanszírozása (1998–2007) is. A budapesti Meredek utcai teraszházak épületei (1966), valamint az új gazdasági mechanizmus épületei: az esztergomi étterem és kultúrház, a győri Acél Öntöde (mindkettő 1969-ből).

Az Orczy Fórumért másodszor is elnyerte a Nemzetközi Ingatlan Szövetség, a FIABCI díját. 1999-ben létrehozta a Kévés Stúdió Galériát, ahol az elmúlt két évtized alatt mintegy száz kiállítást rendeztek.

Kévés György 1963–1976 között a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott oktatója volt, 1974–1984 között tanított a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) mesteriskoláján. 1981-ben, 1983-ban és 1991-ben a St. Louis-i Washington Egyetem vendégelőadója volt.

1963–2015 közt a Magyar Építőművészek Szövetsége, 1990–2015 között pedig a Magyar Építész Kamara tagja volt. 2015-ben megalapította a Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületét.

Munkásságát több díjjal is elismerték

Munkásságát 1973-ban Ybl Miklós-díjjal, 2007-ben Prima- és Kossuth-díjjal ismerték el, 2002-ben a nemzet művésze lett, 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Kévés Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti – áll a közleményben.

(MTI)