Elmondta, a lakosság „alkalmazkodott a helyzethez”, és „kevesebbet fogyasztott”.
A magyar költségvetés az elmúlt években „a válságokban is helytállt”, és bár
a reálbérek tavaly év eleji csökkenése miatt (!) visszaeső fogyasztás mérsékelte az adóbevételeket (!),
így a 2023-as hiány a GDP 6 százaléka lehet, az idei feladat az egyensúlyra figyelve a növekedést erősíteni, a hiánycsökkentésnek pedig hosszabb kifutási időt kell hagyni. A 3 százalék alatti hiány 2025-re érhető el – jósolta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön az Inforádió Aréna című műsorában.
Kiemelte: a költségvetést, az államháztartást nem lehet elszakítani a gazdaság helyzetétől, az egyensúlyjavulás azonban – állította – folyamatos. Varga Mihály „nagy érdemnek” nevezte, hogy a magyar költségvetés az elmúlt években „jól teljesített” (?), „a válságban is helyt állt” – vélekedett.
Példaként említette, hogy a járvány alatt előre nem tervezett elemeket, 2021-ben az újraindítás programjait majd a 13. havi nyugdíj visszaépítését a magyar költségvetés finanszírozni tudta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
„a hiány magasabb a hosszú távon egészségesnél, ezért ennek csökkentése a feladat”.
Beszélt arról is, hogy 2023-ban a reálbérek az év első felében csökkentek, állítása szerint szeptembertől álltak vissza „a növekvő pályára„, a lakosság pedig alkalmazkodott a helyzethez (!),
kevesebbet fogyasztott, az alacsonyabb fogyasztás pedig kevesebb adóbevételt jelentett.
Varga Mihály azt is mondta, hogy a fenntartható, stabil gazdasági növekedés kialakításához a költségvetési fegyelmet fenn kell tartani, az államháztartásnak egyensúlyban kell lennie. A miniszter szerint 2023-ban a magyar költségvetés a GDP 6 százaléka körüli hiánnyal zárhat, és kifejtette: az idén egy mérsékeltebb hiánykiigazításra lesz szükség.
A 3 százalékos hiánycél egy év alatt nem teljesíthető, véleménye szerint ez kétéves forgatókönyv lehet. Az idei feladat az egyensúlyra figyelve a növekedést erősíteni, a hiánynak hosszabb kifutási időt kell hagyni, a 6 százalékról a 3 százalék alatti hiány 2025-re érhető el – magyarázta a miniszter.
Az államadósság szerkezetéről szólva Varga Mihály kiemelte, hogy – szerinte – „előnyére változott, finanszírozhatóbbá lett”. Azt mondta, az ország devizakitettsége csökkent, a futamidő 4 évről 6 évre nőtt a forint és devizakibocsátásokkal, a lakossági finanszírozás arányát pedig növelték az adósságszerkezeten belül.
A pénzügyminiszter elmondta: „az infláció letörése után” (?) fontos feladat, hogy a növekedés visszaépüljön, a tárca az idén 3,5-3,6 százalék körüli gazdasági bővüléssel és 5,2 százalékos éves inflációval számol.
Úgy látja, „jó kilátás van arra”, hogy az infláció tovább csökkenjen, a januári adat kedvezőbb lehet a decemberinél is: az online kasszák adatai alapján akár 4 százalék alatti is lehet, az infláció leszorítását pedig folytatni kell – hangoztatta.
Varga Mihály beszélt arról is, hogy
megindult az uniós támogatások kiutalása, tavaly december közepe óta 520 milliárd forint érkezett.
Azt mondta: az uniós támogatások Magyarországnak „járnak”, egy eurócentről sem szabad lemondania az országnak.
„Az elmúlt több mint egy évben bebizonyosodott, hogy
a magyar gazdaság működőképes volt uniós források nélkül is,
a költségvetés teljesítette a fejlesztésekkel kapcsolatos kifizetéseit”
– jegyezte meg a pénzügyminiszter, aki szóba hozta azt is, hogy adóerőképesség alapján a tehetősebb települések befizetnek a hátrányos helyzetűeket támogató alapba, a főváros azonban a szolidaritási összeget nem fizette be tavaly, ami szerinte „inkorrekt” és „nem felel meg a hatályos szabályoknak”.
Varga kitért arra is, hogy a 13. havi nyugdíjat februárban egy összegben kifizetik, ez az idén több 500 milliárd forintot jelent.
„A magyar államháztartás, költségvetés van olyan állapotban, hogy ez ne jelentsen gondot”
– állította.
„A családipótlék-rendszer módosítását a kormány nem tervezi, a magyar családtámogatási rendszer sikeres, az Európai Unión belül a magyar családtámogatási arány a legmagasabb a GDP-hez képest”
– magyarázta Varga Mihály.
Videó:
Jelezzük, hogy csütörtökön számoltunk be róla, hogy az Eurostat 2023-as adatai szerint a magyarországi élelmiszerárak elérték az uniós átlagot, egészen pontosan annak 98 százalékán vannak. Egy éve még csak az uniós átlag 90 százalékán álltunk, így pedig egyértelművé vált az is, hogy az Európa-rekorder magyar inflációnak rendkívül kártékony hatása volt a vásárlóerőre – ezt Varga is elismerte.
A friss adatokból pedig kiderült: a magyar élelmiszerárak elérték a spanyol, illetve meghaladták a holland (!) árszintet, amelyek a francia és a német árakhoz képest is csak 9-10 százalékkal alacsonyabbak. Egész Európában Luxemburgban a legdrágábbak az élelmiszerek, míg a legalacsonyabb árak Romániában és Lengyelországban vannak. A két ország esetében pedig fontos megjegyezni, hogy a lengyel, de már a román bérszint is magasabb a magyarnál.
Nem ad okot az optimizmusra az a tény sem, hogy a fizetések a legtöbb közép-kelet-európai országban dinamikusan felzárkóztak az EU átlagához. A bérezést tekintve pedig
csak Bulgáriát előzi meg Magyarország.
