Szemben az autópályán.
Az Európai Bizottság 2022 szeptemberében terjesztette elő az európai médiaszabadság-törvényről szóló javaslatát.
A tervezet számos, a média függetlenségének védelmét szolgáló szabályt tartalmazott.
Biztosítékokat adott az újságírók megfigyelése és a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás ellen,
valamint előírásokat a közszolgálati média pártatlanságának garantálására. Az EU-tagállamok nagyköveti tanácsa pénteken jóváhagyta a megállapodást,
egyedül az Orbán-kormány képviselője szavazott nemmel a sajtószabadságra.
Ezzel azonban nem akadályozhatta meg a döntést, ugyanis elég volt a tagállamok minősített többségének egyetértése.
A törvényről, amelynek előírásai 2025 derekán lépnek hatályba, az Európai Parlament (EP) kulturális bizottsága jövő héten kedden tárgyal. Az EP elé szavazásra várhatóan márciusban kerül a kész törvénytervezet.
Ha a rendelet törvényerőre emelkedik, nem lehet majd eltitkolni, hogy az állam hogyan és mennyi pénzzel támogatja a neki tetsző médiumokat, a reklámokat pedig arányosan, megkülönböztetéstől mentesen és nyílt eljárásban kell odaítélni.
Beszámoltunk róla, hogy októberben Orbán Viktor már egy X-bejegyzésben tiltakozott a törvényjavaslat ellen, pontosan azzal vádolva az EU-t, amit ő maga tesz a magyar sajtóban.
A magyar médiaszabadságot – a jogállamisággal, valamint a demokráciával párhuzamosan – többen is megkérdőjelezték már, köztük Svédország is, aminek a NATO-csatlakozását e kijelentések miatt nem akarja jóváhagyni az Orbán-kormány.
Mellesleg a közösség sincs elragadtatva a magyar médiaszabadságtól: egy 2022 májusi kutatás például a harmadik legrosszabb helyre sorolta az országot, de az azt megelőző év júliusában Orbán Viktort a sajtószabadság ellenségei közé sorolta a Riporterek Határok Nélkül nevű civil szervezet.
(via nepszava.hu)
