A sportállamtitkár közölte, „megoldották”.
Egy korábbi válogatott focista, a ZTE jelenlegi sportigazgatója a Sportrádióban felvetette, hogy hátrányos a magyar futballkluboknak az idegenrendészeti törvény hatályos rendelete, – amelyet egyébként „a migráció visszaszorítása érdekében” hoztak –, mert január 1. és február 29. között az idegenrendészet nem állíthat ki tartózkodási engedélyt a nem Európai Unióból és az Európai Gazdasági Térségből érkező állampolgároknak.
„Demokratikus rendszerekben is előfordul a lobbiérdekek érvényesítése mentén a törvényhozás befolyásolása,
de nálunk ez lett a jogalkotás természetellenes és szokásos abszurd célja;
noha kötelező lenne, az érdekeltekkel nem egyeztetnek, hatásvizsgálatot nem készítenek, és ez eredményez ilyen selejteket”
– mondta az esettel kapcsolatban a Népszavának Majtényi László jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora, korábbi ombudsman azok után, hogy a döntéshozók rendkívüli gyorsasággal „kezelték” a magyar futball egyik ügyét a múlt héten.
Úgy tűnik, a futballklubok most szerettek volna egy rakás EU-n kívüli sportolót leigazolni, hogy ezzel is „emeljék” az NB I „nívóját”. Ezért másnak a szövetség a sportállamtitkársághoz fordult,
a kormány pedig ezek után átírta a törvényt,
majd szombat reggel a rendészetért felelős belügyi és a sportállamtitkár közösen jelentették be az „örömhírt”, miszerint „Megoldottuk az átigazolási kérdést!”.
A beavatkozást azzal indokolták, hogy:
„a 2024. évi kiemelkedő jelentőségű sport világeseményekre való felkészülés fontosságát szem előtt tartva és Magyarország sportérdekére tekintettel
az érintett sportolók kérelmezhetik a belügyminisztertől a tartózkodási engedély kiadását.”
Majtényi László közölte: ezek azok a tipikus törvények, amelyeket lex-szel illetnek. Ilyenek a kifejezetten személyre, vagy egy szűk csoportra írt törvények. Az utóbbi években lassan százas nagyságrendben, tömegesen láttunk ilyeneket – hívta fel a figyelmet a jogtudós.
„A felvilágosodás óta érvényes elv, hogy ideális esetben a törvény a közjó érdekében megfogalmazott általános akarat, hiszen ez az alkotmány által meghatározott, demokratikus felhatalmazással létrehozott szabály.
Az viszont, amikor személyre készülnek törvények, az a törvény eszméjével ellentétes”
– jelezte, hozzátéve: a legutóbbi botrányos törvénymódosítás például az volt, amikor az LMP akkugyárak kontroll nélküli építése elleni népszavazási kezdeményezését azzal lehetetlenítették el – ilyen a világon nincs –, hogy a támadott törvény címét a rendelkezés áthelyezésével megváltoztatták.
Az MTA doktora hangsúlyozta, az ilyen rapid törvénymódosítások „remekül” mutatják a formai és a tartalmi követelmények különbözőségét: formailag rendben van, az hozza a törvényt, akinek erre hatásköre van, ugyanakkor az alkotmányos társadalmi céllal összeütközésbe kerül, mert a parlamenti jogalkotásnak nem az a funkciója, hogy a kedvenceknek kedvezményeket adjon. Pláne ebben az esetben, hiszen a magyar állami propaganda
évek óta sulykolja a migránsellenességet, aztán most kiderül, hogy ez sem vonatkozik mindenkire.
„A történet egyúttal jellemzi a törvényhozás minőségét”
– jegyezte meg.
