Súlyos dolgok derültek ki.
Pénteken megírtuk, hogy a kormányzat nyilvánosságra hozta annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezetét, amely alapján az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektető felépítheti a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubajt.
A kabinet által közzétett tervezet szerint a magyar kormány egyebek közt vállalja, hogy:
- a területet közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül eladja az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt beruházónak;
- stratégiai együttműködési megállapodást köt a beruházóval, és a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti;
- a projekt megvalósításához szükséges „állami infrastrukturális fejlesztéseket” (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút) megvalósítja, és ehhez 800 millió euró (mintegy 303 milliárd forint) forrást biztosít;
- a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetén közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a repülőtér között;
- törekszik arra, hogy a fejlesztések 5 százalékos áfakulccsal valósulhassanak meg.
Ugyanakkor kiderült, az Orbán-kormány számára kedvezőtlen módon változhattak meg a Rákosrendezőre megálmodott – Lázár János építési és közlekedési miniszter által „mini-Dubaj”-ként emlegetett – 130 hektáros területet érintő beruházás feltételei – írta a Népszava a birtokukba került megállapodás-tervezet alapján.
Mint írták, az első tervezetben a kormány 600 millió euró (228 milliárd forint) értékű közlekedési beruházás megvalósítását vállalta. A kabinet két felüljáró megépítését, vasúti fejlesztést, és az M1-es metró, a kisföldalatti meghosszabbítását vállalta. Cserébe az Egyesült Arab Emírségek (EAE) azt ígérte, hogy az általa kijelölt jogalany 5 milliárd euró (1900 milliárd forint) értékű beruházást valósít meg.
A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium által csütörtökön közzétett tervezet szerint viszont a magyar kormány „legalább 800 millió euró (304 milliárd forint) becsült összeg erejéig” biztosít forrásokat a felüljárók megépítésére, a vasúti fejlesztésre, a metró meghosszabbítására, valamint a gyalog- és kerékpárutakra. Ez az összeg pedig
76 milliárd forinttal több, mint ami az első tervezetben szerepelt.
Jelezték, a tervezetben korábban nem szereplő új elemként került be a „vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen”. Ugyan Lázár János a beruházás bejelentésekor megemlítette, hogy az első változatban még nem volt benne a reptéri gyorsvasút odavezetése sem, a mostaniban viszont már ez is szerepel. Lázár a bejelentéskor azt közölte, a magyar állam egymilliárd eurós (380 milliárd forint) fejlesztési tervet készít elő, amelyben a repülőtéri gyorsvasút nincs is benne.
További új elem – amelyről a miniszter szintén nem tett említést –, hogy a beruházás során elkészülő ingatlanok
5 százalékos adókulccsal legyenek értékesíthetők.
Mindkét tervezetben az szerepel, hogy a projektet „kiemelt állami beruházássá” nyilvánítja a kormányzat, amellyel egyúttal ki is emeli az általános építés szabályozási körből a beruházást. Azt írták, ez jelentősen csorbítja majd az önkormányzatok érdekérvényesítő erejét. Lázár János korábban állította, a fővárosi önkormányzattal és a kerületekkel a nemzetközi szerződés aláírása után egyeztetni fog – nem egyeztetett.
„A megjelent megállapodás-tervezet több kérdést vet fel, mint amennyire választ ad. Világosan látni, hogy a befektető mit kap a magyar adófizetők pénzéből, de nem látni, hogy mit ad ezért cserébe. Az állam számos az önkormányzatok által támogatott közcélú beruházást vállal, súlyos százmilliárdokat érő, hatalmas városközponti területet ad át,
de arról semmi nem derül ki, hogy mit építene a befektető”
– mutatott rá Karácsony Gergely egy pénteki sajtótájékoztatón, ahol az érintett városrészek, a XIII., a XIV. és XV. kerület polgármesterei is részt vettek.
A főpolgármester hangsúlyozta: a repülőtéri gyorsvasút idevezetése miatt egy alapvetően turisztikai beruházás képe rajzolódik ki, amely
semmiképpen nem szolgálná Budapest érdekeit.
Tóth József XIII. kerületi polgármester azt mondta, túl „lazának” tartja a megállapodást, mivel a befektető terveiről nem derül ki semmi. A kerület számára a Szegedi úti felüljáró megépítése a legfontosabb, erről már 2020-ban döntött a kormány.
Kiemelték, hogy a kormányzat egy gyakorlatilag
felmondhatatlan gazdasági együttműködési megállapodás aláírásához kéri a parlament jóváhagyását.
Mint írták, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által csütörtökön közzétett tervezet szerint az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő 15 évre szóló szerződést ugyan hat hónapos határidővel felmondhatják a felek, csakhogy
- a felmondás nem érinti a már megkezdett projekteket,
- az aláírt kötelezettségvállalásokat,
- megbízásokat,
- szerződéseket,
- de még a munkaterveket sem az adott megállapodások lezárásáig.
Így pedig hiába döntene úgy a magyar kormány, hogy eláll a közös ingatlanfejlesztéstől,
a jelen megállapodás nyomán indult beruházásokat be kell fejezniük.
Kapcsolódó:
Nem titkolják tovább Orbánék: Eladják az araboknak Budapest kiemelt területét
Mi a frász történik? Rengeteg család életét bolygatja fel a kormány elképesztő terve
https://nyugatifeny.hu/2023/11/24/lehullt-a-lepel-az-orban-kormany-kiarusitja-egy-arab-milliardosnak-a-fovaros-egyik-fontos-teruletet
