Vélemény.
December 11-i írásomban (Nyugati Fény – „Hiány, visszaesés, elszegényedés„) már jeleztem, hogy várhatóan katasztrofális eredményeket produkál a magyar gazdaság a 2023. évben.
December 30-án Magyarország pénzügyi kormányzata közzétette a „Makrogazdasági Prognózis 2023-2027” nevet viselő rövid kiadványát, amelynek számtengeréből kiemelek néhányat. Az adatok a Pénzügyminisztérium (PM) honalapjáról származnak.
Kezdjük a legrémisztőbbel.
2022. nyarán – a 2023-ra elfogadott költségvetési törvény szerint – 3,5 százalékos volt a tervezett GDP-arányos költségvetési hiány. A december 30-i közlés szerint a tavalyi évben (2023-ban) a GDP-arányos hiány – többszöri korrekció után – 5,9 százalékra hízott, ami azt jelenti, hogy
rosszul gazdálkodtak a központi kassza forrásaival.
A 2022. évi 6,2 százalékos hiányszintet is megemlítve tragikus, hogy az elmúlt két évben – a megszorítások ellenére – sem sikerült az egyensúlyt fenntartani, sőt, 5 százalék alá sem sikerült leszorítani a deficitet.
Ezek után joggal felmerül a kérdés, hogy miként fog teljesülni a kormány által „megálmodott” 2024. évi 2,9 százalékos hiánycél?
(Itt szeretném jelezni, hogy a 2027-ig „fantáziáló” PM minden évre hiányt jósol, igaz egyre csökkenő mértékűt.) A hiány megszüntetése még távlatosan sem cél, a következő négy évben tehát továbbra is együtt kell élnünk a „hiányos költségvetés” gyakorlatával.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) december 21-i előrejelzése eltér a kormányétól, jóval óvatosabb annál:
„a költségvetés hiánya 2023-ban a GDP 5,2–6,0 százaléka között lehet előrejelzésünk szerint. 2024-ben 2,9–3,9 százalékos, 2025-ben 1,9–2,9 százalékos, 2026-ban 1,4–2,4 százalékos lehet a GDP-arányos deficit a makrogazdasági folyamatok alakulása és a költségvetési kontroll függvényében. A költségvetési hiánycélok elérését a teljes előrejelzési horizonton kockázatok övezik”.
Érdemes rápillantani a gazdasági pálya alapadatára, a GDP-növekedésre, amely 2022-ben 4,6 százalékos volt. A 2023-ra eredetileg „kitalált” gazdasági növekedés 4,1 százalék volt, a szörnyű végeredmény – hosszas matekozás után – mínusz 0,4 százalék lett.
Az elkövetkező négy év egyikében sem vállalja a kormány a 2022-es 4,6 százalékot. A harsogó kommunikációval ellentétben lassuló növekedési pályára áll Magyarország, nagy kérdés, hogy végül is milyen eredményt produkál a gazdaság az elkövetkező években.
Az MNB mérsékeltebb optimizmusa itt is tetten érhető:
„2024-ben várhatóan 2,5–3,5, majd 2025-ben 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül a gazdaság teljesítménye”.
Nem mehetünk el szó nélkül a nettó nominális átlagkeresetek alakulása mellett. Amíg 2022-ben – 14,5 százalékos infláció mellett – 17,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek (reálpozíció javulás), addig 2023-ban – 17,6 százalékos pénzromlás mellett – csak 13,8 százalékkal nőttek a nettó keresetek, tehát a munkajövedelmek jelentős értékvesztést szenvedtek el.
Rövidebben:
a tavalyi évben a bérek (és sajnos a nyugdíjak) vásárlóértéke nagymértékben romlott.
Itt tartunk most. A nemzetgazdasági miniszter (Nagy Márton) december 29-én hangzatos célokat fogalmazott meg. Szerinte 2024-ben már a gazdasági növekedés helyreállítása lesz az első.
A cél az, hogy jövőre újra dinamikusan, 4 százalékos ütemben növekedjen a gazdaság. Itt jelzem, hogy a PM 3,6 százalékos, az MNB 2,5-3,5 százalékos növekedést prognosztizál.
A három eltérő szám jól mutatja, hogy még a közeli tervek vonatkozásában sincs egyetértés, a két minisztérium (NgM, PM) és az MNB nem „egy kottából játszik”.
Valaki viszont biztosan hamisan fújja!
Ami viszont fix, hogy a 2023. év a GDP, a beruházások, a reálkeresetek (az infláció) és a költségvetés vonatkozásában tragikus esztendő volt. Minden állami vezetőnek sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok és még valamit: több szerénységet és nagyobb hozzáértést!
Dávid Ferenc
