Vélemény.
November végéig az államháztartás központi alrendszere 4074,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3824,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 171,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 421,3 milliárd forintos hiányt mutattak – derült ki a Pénzügyminisztérium adataiból.
Érdemes megnézni, hogy miként változtak az alapcélkitűzések 2022. nyarától, az idei évre vonatkozó költségvetési törvény elfogadása óta:
- 2022 július: az idei évre tervezett hiány összege 2.352,1 milliárd forint, ez GDP arányosan 3,5 százalék. A 2023. évre megálmodott gazdasági növekedés: 4,1 százalék.
- 2023 március: jelentős módosulást regisztrálhattunk. A hiány 3.400,2 milliárd forintra hízott, a GDP (bruttó hazai termék) viszonylatában 3,9 százalékra emelkedett. A várt éves gazdasági növekedés is „lesoványodott” 1,5 százalékra.
- 2023 október: újabb kiigazítás következett, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy sem a hiány mértéke, sem pedig annak GDP-aránya nem tartható. Abszolút értékben a tervezett éves hiány 4.166,8 milliárd forintra szökött fel, ami 77 százalékkal magasabb összeg, mint az eredetileg meghatározott 2.352,1 milliárd. A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés „nagy titokban” elvesztette pozitív előjelét (hol van már a plusz 4,1 százalék, de hiába keressük a plusz 1,5 százalékot is), és kegyetlenül negatívra váltott. A nyitott kérdés már csak az, hogy a mínusz előjelhez milyen szám fog párosulni?! Az is elfordulhat, hogy fél százaléknál is nagyobb lesz a gazdasági visszaesés a 2023. évben.
Ezeket a szégyenteljes költségvetési számokat úgy állította elő a Magyar Kormány által vezérelt központi büdzsé, hogy egyrészt hatalmas inflációs bevételre tett szert, másrészt
büntető jellegű adóteherrel sújtott számos ágazatot.
Gondoljanak csak a bolti kiskereskedelemre vagy a biztosítási üzletágra. Volt tehát többletbevétel, de értelmetlenül eltékozolták a plusz forrásokat.
Tragikus évet zár a magyar gazdaság, és ezt jól mutatja az állami költségvetés ramaty állapota is, nem beszélve arról, hogy decemberben még romolhat az egyenleg. Az ipari termelés és a bolti kiskereskedelem drámai mértékben visszaesett idén, az egymást követő négy negyedéves recesszió nem véletlen események következménye.
Éves szinten 17,5-18,5 százalékos pénzromlás várható, a 2023 november és 2022 november viszonylatában – a KSH által mért – 7,9 százalékos fogyasztói ár-növekedési mérték még szépségtapasznak is gyenge. Ebben az évben a kisjövedelműek reálpozíciója érzékelhetően romlott,
elszegényedésük szívszorító.
Összegzés: vágtató infláció, negatív gazdasági teljesítmény, összeomló költségvetés, elszegényedés – ez a 2023. év rövid mérlege.
Dr. Dávid Ferenc
