Megérkezett.
Megjelent a Magyar Közlönyben a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény, amely lehetővé teszi, hogy 2026-ra az állampolgárok minden ügyüket digitálisan tudják elintézni – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) pénteken az MTI-vel.
Úgy fogalmaztak:
„az elektronikus ügyintézés szintet lép,
így a jövőben az ügyintézés-központú működés helyett az állampolgárok élethelyzeteihez igazodnak majd a különböző állami szolgáltatások”.
A KTK felidézte, hogy a kormány 2022 decemberében fogadta el a nemzeti digitálisállampolgárság-programot. Az elmúlt időszakban
- megkezdődött a jogszabályi környezet kialakítása,
- megtörtént az online felületek értékelése
- és a felhasználói szokások felmérése (!),
- valamint a technológiai és szolgáltatási sztenderdek kialakítása
– tudatták.
A most megjelent jogszabály szerint a digitális személyiadattárca-szolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosításszolgáltatás 2024. szeptember 1-jétől indulhat el – áll a közleményben, amely szerint a felhasználók mobilalkalmazás segítségével igazolhatják majd személyazonosságukat, az elektronikus aláírással pedig „egyszerűsödik” a dokumentumok aláírása.
Ismertették továbbá, hogy 2025-ben bevezetik a hozzájárulás alapú adatszolgáltatást, így
az állampolgárok digitális azonosítással léphetnek majd be egyes piaci szolgáltatók ügyintézési felületeire is.
2026-ban az ePosta, az eDokumentumkezelés és az eFizetés szolgáltatás indulhat el – ismertették.
A központ beszámolt arról is, hogy az új mobilalkalmazást az Európai Uniós eIDas 2 rendeletnek megfelelően alakítják ki: minden állampolgárnak egységesen alkalmazható, egyedi azonosítója lesz, így – fogalmaztak –
lehetővé válik az információk „pontos és zökkenőmentes” áramlása.
„A fejlesztés alapelve, hogy minden, az állammal kapcsolatos adatnak az állampolgár a tulajdonosa, ezért az állampolgár rendelkezik arról, hogy adatait felhasználhatják-e”
– közölték, hozzátéve: az alkalmazás használata önkéntes lesz, a megszokott ügyintézési lehetőségek továbbra is elérhetőek maradnak.
Megjegyezzük, az új törvénnyel párhuzamosan létrehozták az úgynevezett Digitális Szolgáltatások Felügyeletét, amelynek rendkívül erős szankcionálási (büntetési) jogkörei is lesznek. Az új hatóság a digitális állampolgársághoz, a digitális szolgáltatásokhoz való jog érvényesülését fogja „felügyelni”, valamint ellenőrizni fogja az online szolgáltatások biztosítását is.
A trükkös törvény ugyanakkor leginkább arra teremthet lehetőséget, hogy Rogán Antalék a digitálisállampolgárság-program központosított adatai alapján
monitorozzák a felhasználókat.
Megírtuk, hogy amikor a biztonsági kockázatokról kérdezték Rogánt, a miniszter „tréfásan” úgy válaszolt: a Facebook és a Google „már most többet tud az emberekről, mint az állam bármikor fog tudni”.
Kapcsolódó:
Baj lesz Rogán nagy tervéből: Örömhírbe csomagolva rúgja ránk az ajtót az állam
