Még számos előrelépést várnak.
Ugyan decemberben az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, miután úgy ítélték meg, hogy az igazságügyi reform feltételeinek a magyar kormány eleget tett, ugyanakkor a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel – hívta fel a figyelmet a Portfolio.
Emlékeztettek, Orbán Viktor kormányának egy éve volt ezen feltételek teljesítésére, de egyelőre az uniós végrehajtó testületet nem adott tájékoztatást arról, hogy ez bekövetkezett volna. Azt írták, az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült:
még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.
Az Orbán-kormány a múlt héten tárgyalt a bizottsággal, amelynek eredményeként 2023 végétől akadálytalanul érkezhetnek Magyarországra a brüsszeli felzárkóztatási pénzek. Ez azt jelenti, hogy papíron mind a 22 milliárd eurónyi kohéziós támogatás kifizetését engedélyezik, de a kondicionalitási eljárás – és egyéb horizontális, tematikus tételek – miatt csak 10,2 milliárd eurót, mintegy 3800 milliárd forintot igényelhet meg Magyarország.
Az Európai Tanácsban még tavaly december 15-én döntöttek a tagállamok – a jogállamisági mechanizmus keretében – a 6,35 milliárd eurónyi uniós támogatás befagyasztásáról. Mint írták, ez a gyakorlatban három operatív program költségvetésénél jelent 55 százalékos blokkolást.
A pénzek feloldásához összesen 17 tételt jelöltek meg, amelyeknél lépéseket várnak a magyar kormánytól. Orbánéknak egy év állt rendelkezésre az új korrekciós intézkedések elfogadására, az eljárás során pedig bármikor értesíthetik az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jogállamisági helyzetet. Viszont – jelezték –
Magyarország nem nyújtott be írásbeli értesítést,
pedig a tanácsi intézkedésektől számított egy év eltelt.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ugyanakkor az EU-csúcson azt állította, hogy „a magyar kormány a jogállamisági eljárás minden követelményét teljesítette”.
Mint írták, a magyar beadvány hiányában, a tavalyi tanácsi határozat értelmében a bizottság újból elvégezte a magyar jogállamisági helyzet értékelését, amely egyrészt azt állapította meg, hogy több korrekciós intézkedés esetében sikerült a kötelezettségvállalásoknak eleget tenni. Másrészt az is benne van az értékelésben, hogy
- az Integritás Hatóság éves jelentései alapján továbbra is fennmaradnak jelentős gyengeségek,
- kockázatok
- és hiányosságok,
- különösen a közbeszerzések,
- az ügyészségi munka hatékonysága
- és a korrupció elleni küzdelem terén.
A testület további problémákat lát az uniós támogatás felhasználásához kapcsolódó kötelezettségvállalások végrehajtásával kapcsolatban is, valamint négy további korrekciós intézkedés esetében nincsenek azonnali kulcsfontosságú végrehajtási lépések, mivel hosszabb végrehajtási időszakot igényelnek. Ezért még vizsgálják az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentésére tett magyar kormányzati „törekvéseket”. A bizottság jelezte, a közbeszerzések terén a versenyt fokozó cselekvési tervek kidolgozása folyamatban van.
Elvárják továbbá, hogy az ügyészségi kapacitások növelése és a hatékony működési feltételek javítása prioritást élvezzen,
a lépések hatásai pedig látszódjanak a hatósági munkában.
Ezen összefoglaló alapján az Európai Bizottság továbbra is kéri a magyar hatóságokat, hogy sürgősen cselekedjenek a kulcsfontosságú intézkedésekről, és teljes mértékben
hajtsák végre a 17 korrekciós intézkedést az uniós támogatások hatékony felhasználása érdekében.
Ez azért is fontos lenne, mert a helyreállítási alap és a hozzákapcsolt REPoweEU program kifizetéseihez szükséges 27 szupermérföldkő, illetve a kondicionalitási eljárás 17 intézkedése között jelentős átfedés van – írták.
