Mutatjuk, mi várható Szerbiában!
December 17-én, azaz vasárnap előrehozott parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak Szerbiában. Nagy tétet tulajdonítanak a voksolásnak Orbánék is, hiszen rengeteg pénzzel tömték ki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) zsebét a kampányra.
Szerbiában az ország elnökét közvetlenül választják, róla most papíron nem voksolnak, de miután Aleksandar Vučić kijelentette, hogy lemond, ha pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) nem tudja folytatni a kormányzást,
így a tét számára is hatalmas.
Az előrehozott választás déli szomszédunknál nem ritka. Az országot 2012 óta ténylegesen – előbb miniszterelnökként, majd döntő hatáskörökkel felruházott elnökként – vezető Vučić már többször használta azt a taktikát, hogy amikor magát erősnek érezte, vagy az ellenzékét gyengének, akkor inkább kiírt egy előrehozott voksolást, hogy ezzel stabilizálja a helyzetét.
Ugyanakkor ez az előrehozott választás most más lesz, mint a többi. Májusban egy belgrádi iskolában egy 14 éves fiú apja fegyverével lemészárolt 8 diákot és egy biztonsági őrt is. Ez egycsapásra rávilágított arra a közbiztonsági problémára, hogy
Szerbiában – a délszláv háború hatására – mai napig rengeteg közember tart fegyvert magánál.
A mészárlást sokan Vučić hergelő politikájának okaként értékelték, ezért
sok százezres kormányellenes tüntetések alakultak ki.
Szerbiában a 250 fős parlament összes tagját pártlistáról választják meg, így nem lenne szükséges összefognia a pártoknak, ám a tüntetések hatására Szerbia az erőszak ellen néven egyesült az EU-csatlakozást támogató ellenzék. Ez egy elég sokszínű csoportosulás, amely az uniós csatlakozást sem feltételek nélkül támogatja, van köztük balközép, jobbközép és zöld párt is. Vezetőjük az a Dragan Đilas, aki 2008 és 2013 között Belgrád főpolgármestere volt, ráadásul dúsgazdag üzletember.
Az ellenzék másik meghatározó szereplője már inkább jobbról támadja a kormányt. A két csoportosulásból összetákolt szövetség monarchiát szeretne újra és őskonzervatív elveket vall. Miloš Jovanović listavezetőjük kapja a legerősebb támadásokat Vučić propagandájától, mivel korábban kijelentette, hogy összefogna a nyugatos ellenzékkel a szerb jogállam helyreállításának érdekében.
Ezek mellett stabil 8-10%-ot jósolnak a háborús bűnök miatt elítélt egykori jugoszláv elnök, Slobodan Milošević követőit képviselő szocialista pártnak. Listavezetőjük az az egykori külügyminiszter, Ivica Dačić, aki Kína mellett talán csak a regnáló elnöknek hűbb szövetségese. Elemzők szerint azonban nagy eséllyel hátba szúrhatja ez a formáció Vučićot, ha az lesz az érdekük.
Van még egy erősen szélsőjobb lista is. A Milica Đurđević által vezetett csoportosulás a szerb sérelmi nacionalizmusnak ad szerb ortodox mázat, ám nem csak ez hasonlóság közte és a magyar KDNP között, hanem az is, hogy előre közölték: koalícióra lépnének majd a regnáló kormánnyal.
Ezeken kívül még sok kisebb pártocska is elindul, amelyek mind a 3%-os bejutási küszöb megugrásáért küzdenek.
Így már csak a regnáló kormánypártról, a már említett SNS-ről érdemes még szót ejteni. Mint feljebb írtuk, az elnök számára nagy a tét, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kormánypártok listájának neve Aleksandar Vučić – Szerbia nem állhat meg. Nem véletlenül írták már a szavazólapon szereplő pártlista nevébe is bele az elnököt, hiszen a szavazók 60%-a hiszi azt, hogy közvetlenül lehet majd vasárnap az elnökre szavazni.
Vučićot szokás Orbán Viktorral párhuzamba hozni, nem véletlenül jön ki olyan jól egymással a két vezető. Szerbiai beszámolók szerint a magyar választásokhoz kísértetiesen hasonlóan uralta le a kormány ott is a médiát, ömlik mindenhonnan a kormánypropaganda, és még a bulvármagazinok is beálltak a hatalom mögé.
Megbízható közvélemény-kutatások Szerbiában már nem készülnek, így nehéz megmondani, hogy milyen eredményekre lehet számítani, azonban az elemzők többsége a kormánypártok győzelmére számít. A Fidesz által támogatott vajdasági VMSZ is egyértelműen Vučić mögött áll, így az ő parlamentbe jutásuk is a kormány maradását segítené elő.
Ugyanakkor nehéz megmondani, hogy milyen elvek alapján voksolnak majd a szerbek. Az országban hagyományosan döntő szempont – a gazdaság helyzete mellett, amelynek nem segít a 10% feletti infláció – a Koszovóhoz, az Európai Unióhoz és az Oroszországhoz fűződő viszony. Ezek mellé adódott hozzá tavasszal a fegyvertartás és a közbiztonság kérdése.
Amennyiben nem a sérelmi nacionalizmus hangjai lesznek most erősebbek, és kevésbé a Koszovó elleni hergelés, hanem inkább az EU-pártiság és a közbiztonság kerülnek központba, akkor győzelmi esélyekkel állhat rajthoz vasárnap az ellenzék.
Az országos kérdések mellett az önkormányzati és tartományi választásoknak is lesz tétje. Az elemzők szerint az ellenzéknek komoly keresnivalója van a fővárosban, így a belgrádi győzelem – választási vereség esetén is – szimbolikusan fontos skalp lenne az Európa-párti demokratáknak.
