Molnár Csaba és Arató Gergely is felszólalt a rendezvényen.
Dobrev Klára, az árnyékkormány vezetője, Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter, valamint Arató Gergely kormányprogramért felelős árnyékminiszter csütörtökön a fővárosban mutatta be az árnyékkormány jogállamisági és igazságügyi programját.
Programbemutatójuk sokadik állomásánál tartanak, és ahogy Dobrev Klára hangsúlyozta: bármerre jártak, érzékelték, hogy
égetően szükség van a józan hangra,
az emberek pedig nyitott szívvel és füllel hallgatják a javaslatokat, amelyeket szeretnének megvalósítani.
Az árnyékkormány programbemutatója Budapesten.
Egy hazára van szükség, amely megóvja az állampolgárait minden helyzetben: amely nem engedi, hogy éhbérért dolgozzanak az emberek, és nem hagyja, hogy a hónap végén gondolkozniuk kelljen azon, hogy élelmiszerre, gyógyszerre, vagy a rezsire költsenek – részletezte az árnyék-miniszterelnök.
A szolgáltató államról
Mint mondta, egy erős állam képes tisztességes béreket és nyugdíjakat biztosítani, garantálja, hogy a kórházakban lesz elég ápoló és orvos, az iskolákban lesz elég pedagógus, emellett pedig megfizeti a rendőröket és a tűzoltókat, hogy az állampolgárok biztonságban élhessenek.
Napjainkban azonban más a helyzet – jegyezte meg a Demokratikus Koalíció politikusa. Az Orbán-kormány feldúlja a közös államunkat, sem az egészségügy, sem az oktatás, sem a nyugdíjasok helyzete, sem a hazai bérek versenyképessége nem javult 2010 óta – fogalmazott Dobrev, hozzátéve, hogy a felsorolást még hosszasan lehetne folytatni.
Orbánék a saját hatalmuk biztosítása érdekében változtattak a jogszabályokon, de
szociáldemokrata fordulattal egy erős, szolgáltató államot lehetne építeni.
Garantálni kell, hogy olyan állam jön létre, amely nem a hatalmasok érdekeit szolgálja, a polgárokat ugyanakkor meg kell védeni az állam túlkapásaitól. Ebben játszik fontos szerepet a jogállamiság – mutatott rá az árnyék-miniszterelnök.
Dobrev Klára az árnyékkormány programbemutatóján.
Mint kifejtette, a szociáldemokrata árnyékkormány célja, hogy kormányváltás után egy erős, szolgáltató jogállamot építsen. Jelenleg Magyarországon a jogállamiság alapvetéseit – mint például, hogy a jog mindenkire vonatkozik, nincsenek törvény felett állók, senki sem hatalmaskodhat az állampolgárok felett – újra hangoztatni kell. Manapság ugyanis küzdeni kell hazánkban azért, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő legyen. A jogállamért, azaz a szabadságunkért harcolunk, az árnyékkormány feladata pedig az, hogy segítse ezt a küzdelmet – hangsúlyozta a DK politikusa.
Hozzátette: a jogállam azt is jelenti, hogy a szabályok közösen születnek meg az érintettek bevonásával, a törvényhozást lassítani kell, hogy a szakértők és a civilek véleményt alkothassanak. Emellett Magyarországnak van egy Alaptörvénye, de nincs alkotmánya – utóbbinak tisztességesnek kell lennie, és a lakosság egészéhez kell szólnia. Ezt nyújtaná egy szociáldemokrata kormány – fogalmazott Dobrev Klára.
Az elszámoltathatóságról
Leszögezte, hogy
egy elszámoltatható kormányra van szükség.
Az árnyékkormány olyan szabályokat alkotna, amelyek a mindenkori kabinet számára megnehezítenék az adatok eltitkolását, a törvénytelenségek következménynélküliségét, az egyeztetésektől mentes jogszabályalkotást.
„Ha nem öljük meg a korrupciót ebben az országban, akkor a korrupció meg fogja ölni ezt az országot!”
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az árnyékkormánynak rövid távon is lesznek feladatai. Javaslatot tennének arra, hogy az igazságszolgáltatás joga visszakerüljön az emberekhez,
a rendőrség és az ügyészség függetlenedjen a politikától.
A civil szféra erősítéséről
Ugyanakkor megjegyezte: az állam nem lehet semleges, ott kell állnia a gyengébbek oldalán, például a munkajog, illetve a végrehajtás területén.
Kiemelte, hogy a civil szervezetek és a politikusok nem versenytársai egymásnak, előbbiek nélkül nem jöhet létre jó kormányzás, így
partnerségre van szükség.
A szociáldemokrata árnyékkormány azon dolgozik, hogy a magyar népnek újra joga legyen a hatalmasok felett – fogalmazott Dobrev Klára.
A jogállamiságról
Molnár Csaba kifejtette: a jogállamiság a hétköznapjainkról szól, aki pedig a szemének hisz és nem Orbán Viktornak, az pontosan látja, hogy Magyarország ma nem jogállam. A jogállamisági rangsorban Trinidad és Tobago, Tunézia, Kazahsztán, valamint Szenegál is hazánk előtt áll.
Sőt létezik boldogsági rangsor is, ennek élén kizárólag demokratikus jogállamok állnak. Magyarország az 51. helyet foglalja el, ezzel pedig El Salvador és Kuvait is lekörözött minket – részletezte az árnyék-kancelláriaminiszter.
Mint mondta, a jogállamban azért élnek jobban az emberek, mert azok a források, amelyek az életszínvonal növelését szolgálják, nem a politikusok és az oligarchák zsebébe vándorolnak.
Orbán a jogállamiság szétverésével az egészségügyet, az oktatást és a megélhetést támadta meg. A jogállamiságot újra kell építeni, csak ez garantálhatja a jólétet az országban – mondta Molnár, hozzátéve, hogy az árnyékkormány szociáldemokrata jogállamisági programja ezt taglalja 5 alfejezetben.
Molnár Csaba az árnyékkormány programbemutatóján.
A alkotmányosság visszaállításáról
Megosztotta: egy új, szociáldemokrata kormány a parlamenti mandátummal rendelkező pártok egyetértésével, társadalmi partnerek megkérdezésével, a civil és a tudományos világ bevonásával, valamint demokratikus népszavazással adna új Alkotmányt Magyarországnak.
Megjegyezte, Orbánék Alaptörvényét úgy eresztenék szélnek, mint ahogy „az írója, Szájer József ereszkedett le egykoron a brüsszeli fellegekből az Orbán-rendszer egy fantasztikus pillanatában”.
Hangsúlyozta a valódi konzultáció fontosságát a jogszabályok alkotásánál. Emellett kiemelte, hogy Dobrev Klára szociáldemokrata kormánya az uniós pénzek, a közpénzek kapcsán
Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályait alkotná meg.
Az átlátható kormányzásról
Úgy fogalmazott: az árnyékkormány bűncselekménnyé nyilvánítaná a közérdekű adatok eltitkolását.
Továbbá újra működnének parlamenti vizsgálóbizottságok, ezek ülésein a minisztereknek kötelező lenne a részvétel. A szabályok hasonlóak lennének, mint amikor valakit a bíróság tanúnak idéz be: ha nem jönne az illető, akkor bírságot kapna,
második alkalommal pedig rendőrrel vezettetnék elő
– ismertette a politikus.
Hozzáfűzte, hogy a hivatalok „packázásának” is véget vetnének, valamint olyan közigazgatást hoznának létre, ahol az állampolgár az első az ügyintézéskor.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállításáról
Elmondta: az árnyékkormány
egyik első feladata az Európai Ügyészséghez csatlakozás.
Továbbá megszüntetné az Országos Bírói Hivatalt, mert újra létre kellene hozni a bíróságok önigazgatási szervét, ahol a bírók demokratikusan dönthetnének a bíróságok igazgatásáról.
Molnár emellett szót ejtett arról is, hogy
az árnyékkormány emelné és egységesítené a bírók fizetését.
Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom visszaállításáról elmondta: a közérdeket kiemelten érintő közügyekben, leginkább korrupciós bűncselekményekben – több európai ország mintájára – visszaadnák a jogot a magyar embereknek, hogy dönthessenek a bűnösség és ártatlanság kérdésében, azaz
bevezetnék az esküdtbíráskodást Magyarországon.
A maffia jellegű bűncselekményekről
Elmondta: valódi vádalkut vezetnének be, ahol a hierarchia alján lévők érdemi kedvezményeket vagy mentességet kapnának, amennyiben részletesen feltárják egy-egy bűncselekmény részleteit.
A végrehajtás intézménye az árnyékkormány meglátása szerint ma magánbiznisszé vált, így kormányváltás után elérnék, hogy ez állami feladat legyen, amelyet állami tisztviselők végeznének – fogalmazott.
A dolgozói jogvédelemről
Rámutatott: a magyar munkaerő az egyik legrosszabbul fizetett ma Európában. Mint mondta,
erős szakszervezetekre van szükség,
az árnyékkormány pedig ellehetetlenítené, hogy például uniós forrást, állami támogatást elnyerjen egy olyan vállalat, amelyben nem működik szakszervezet.
Az állampolgáriságról
Arató Gergely megosztotta: a magyar állam akkor lehet erős, ha az állampolgárok azt magukénak érzik és részt vesznek a működtetésben, ennek becsületét és lehetőségét pedig az árnyékkormánynak kell helyreállítania.
A kormányprogramért felelős árnyékminiszter úgy fogalmazott: ha van jól működő civil társadalom, akkor van ellenőrzés a hatalom felett, a polgárok beleszólhatnak a közügyekbe. Ettől azonban retteg az Orbán-kormány – jegyezte meg a politikus.
Mint mondta, a szociáldemokrata árnyékkormány nem csupán erős államot akar, hanem erős társadalmat is szeretne teremteni, amelynek részesei az erős civil szervezetek is.
Arató Gergely az árnyékkormány programbemutatóján.
Az árnyékkormány a szociáldemokrata civil program keretében
helyreállítaná a civil szervezetek függetlenségét,
valamint a velük történő együttműködést hangsúlyozná. Emellett hatályon kívül helyezné a civileket megbélyegző törvényeket, sőt új civil kódexet alkotna – részletezte a programbemutatón.
Továbbá az árnyékormány arra kérné a civil szervezeteket, hogy ellenőrizzék az államot, közvetítsék a polgárok hangját. Ezért egy nyitott kormányzatot alkotnának, amely átláthatóan működne, valamint minden ponton lehetőséget nyújtana a bekapcsolódásra.
Arató szót ejtett az Open Government Partnership kezdeményezésről: ez többek között az átláthatóságot vizsgálja. Orbánék egy korábban kapott negatív vélemény hatására kiléptek a szervezetből, de az árnyékkormány első dolga lenne, hogy újra csatlakozzon a kezdeményezéshez – részletezte Arató.
Az árnyékkormány minden egyes programja mögött civil egyeztetések húzódnak, a javaslatokba beépítik a független véleményeket – mutatott rá az árnyékminiszter, hozzátéve: hisznek abban, hogy a civil társadalom, az állampolgárok, valamint az őket képviselő civil szervezetek nélkül nem működhet jól a szociáldemokrácia védelmező, gondoskodó, erős állama.
(Demokratikus Koalíció/Facebook)
