Mi készül? Kulcsfontosságú ügyekben dönt kedden az Országgyűlés

Módosítják az adótörvényeket, a vízdíjról is dönteni fognak.

Több mint egy tucat előterjesztést fogadhat el kedden az Országgyűlés, amely elkezdi a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitáját is. Az Országgyűlés honlapján olvasható napirend szerint reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik az ülés.

A képviselők döntenek Magyarország 2022-es zárszámadásról. A törvényjavaslat indoklása szerint a kedvezőtlen körülmények – „az orosz–ukrán háború és az amiatt Oroszországra kivetett szankciók” – ellenére a magyar gazdaság – állították – 2022-ben 4,6 százalékkal bővült, amely az uniós átlagnál 1,2 százalékponttal kedvezőbb teljesítmény (?).

A parlament kiterjesztheti az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló nemzetközi egyezményben biztosított könnyítéseket a World Aquatics Magyarországon működő intézményeire. A Nemzetközi Úszó és Vízilabda Szövetség székhelye a svájci Lausanne-ból költözik Budapestre.

Döntés lesz a konzuli védelemről szóló törvény módosításáról, amely a tiszteletbeli konzulok kinevezési feltételeként írja elő, hogy a büntetlen előélet mellett nemzetbiztonsági kockázat sem merülhet fel személyükkel kapcsolatban.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításával lehetővé válik a nem lakossági felhasználók esetében az eltérő vízdíj alkalmazása.

Szavazás lesz az egyes adótörvények módosításáról. A Pénzügyminisztérium a javaslat benyújtásakor azt közölte: jövőre folytatódik az egyes szektorokat érintő különadók fokozatos kivezetése, a reklámadó felfüggesztésének egy évvel történő meghosszabbítása, a közműadó első körben részbeni, majd 2025-től teljes kivezetése. Egyszerűbbé válik a többi között a személyijövedelemadó- és járulékszabályozás, valamint változnak az e-nyugtára és a nyugtaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok – tudatták.

Külön törvény ülteti át a magyar jogba a globális minimumadóról szóló uniós irányelvet. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló javaslat a 750 millió euró feletti bevétellel rendelkező vállalatcsoportokra vezeti be az új adóterhet.

Határozathozatalokat követően lesz az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításának általános vitája. A törvényjavaslat alapján a Nobel-díjas Krausz Ferenc fizikushoz kötődő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ a Semmelweis Egyetemet fenntartó alapítványhoz kerül.

Uniós jogharmonizáció a célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló „környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő”, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításának.

A jogalkalmazás segítésével indokolják a munkavédelmi törvénymódosítást, míg a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozat módosítását a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával magyarázzák.

Vita lesz a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról, ennek indoka „az önkormányzatok gazdasági-pénzügyi stabilitásának megteremtése”.

Utolsó napirendi pont a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényjavaslat, amely az újra növekvő migráció miatt az idegenrendészeti szabályok szigorítását tartalmazza, valamint meghatározza külföldi állampolgárok Magyarországon történő tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit.

(MTI)

Valódi Hírek