Krausz Ferenc kutatóközpontjáról is döntöttek.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedd este nyújtotta be „Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról” című törvényjavaslatot, amely szerint Csák János kulturális és innovációs miniszter azt javasolja, hogy a kutatóhálózat kilenc tagú Irányító Testülete helyett annak elnöke
egy személyben dönthessen
a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről, illetve megszüntetéséről.
A törvényjavaslat szerint a testület elnöke hagyja jóvá ezen intézetek céljait, feladatait, szervezeti és működési szabályait, és működtet majd „az igazgatási tevékenység ellátására valamennyi kutatóhelyre kiterjedő komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszert”. A törvényjavaslat indoklásból kiderül, mindezt a májusban kinevezett elnök, Gulyás Balázs neurobiológus professzor kezdeményezte „a kutatóintézet-hálózat irányításával kapcsolatos folyamatok egyszerűsítése és gyorsítása érdekében”.
Figyelemre méltó tény, hogy a csökkentett hatáskörű Irányító Testületből kizárják a vezetőket, akik gyakran a legtekintélyesebb kutatók. Az eddigi szabályozás az volt, hogy a nyolc tagból legalább kettő a kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetője vagy dolgozója kell legyen,
a jövőben viszont a vezetők nem kerülhetnek be, csak beosztottak.
További változás, hogy módosul a Magyar Kutatási Hálózat neve is, amely a jövő évtől HUN-REN lesz, amely a Hungarian Research Network rövidítése.
A javaslat arra is kitér, hogy az idei fizikai Nobel-díjas Krausz Ferenc Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központját
megkapná a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány.
Mint ismert, Krausz Ferenc októberben kapta meg munkájáért a Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért. A tudós Németországban él, 2003 óta a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként dolgozik.
