Csupán egy dolgot felejtettek el.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. A felek több pontban megegyeztek, többek között abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 000 forintra növekedhet – jelentette be Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményében.
Hozzátették, a felek ajánlást fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek.
Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszú távon megőrizhetik vásárlóerejüket – állították a sikerpropagandában.
Az ülésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismételten részt vett, aki üdvözölte a döntést, valamint jelezte, hogy a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat. A miniszter a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek is megköszönte, hogy az egyeztetések szinte végig az együttműködés jegyében teltek – hangzott el a dicséret.
„Ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség – nyilvánvalóan politikai okokból (?) – >>a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyva<< hátráltatni próbálta a megegyezést és végül a megállapodást sem írta alá”
– állítja a minisztérium.
Nagy Márton biztosította a résztvevőket afelől, hogy „a kormány továbbra is mindent meg fog tenni a háború és szankciók okozta negatív hatások ellensúlyozása, a családok megvédése, a magyar gazdaság megerősítése és a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. A tárcavezető kiemelte, hogy 2023. az inflációcsökkentés, 2024. a gazdaság helyreállításának éve. Az alapok stabilak, folyamatosan érkeznek a családokat és a gazdaságot érintő pozitív hírek és fejlemények” – áll a közleményben.
A kormány többek közt olyan intézkedésekkel, mint az online árfigyelő és a kötelező akciózás már októberre egy számjegyűre szorította vissza az inflációt. A harmadik negyedévben pedig megindult a gazdasági növekedés helyreállítása, hiszen az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal bővült a gazdaság – írták.
Nagy Márton hozzátette, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, amelyet tovább fokozhat a minimálbér és a garantált bérminimum decemberi, igen jelentős emelése is. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek. „A korábbi évekhez hasonlóan tehát egyre többet érhet a családok fizetése” – mondta a közlemény szerint.
Egy dolgot elfelejtett megjegyezni Nagy Márton: az infláció jelentősen magasabb volt tavaly is és idén is annál, amennyivel emelik a minimálbért és a garantált bérminimumot. Idén volt olyan hónap, amikor a 25%-ot is meghaladta a drágulás mértéke, az élelmiszer-infláció pedig a 42 százalékot is meghaladta. Ennél is sokkolóbb, hogy tavaly novemberben közel 50 (!!!) százalékos volt az élelmiszer-drágulás.
Portálunkon rendszeresen elemzi az inflációs adatokat Dávid Ferenc. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben összességében 54,56%-kal emelkedett az élelmiszerek ára.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény)
