Összehasonlító elemzés.
A mai bombahír, hogy „pártunk és kormányunk” – 2023. október és 2022. október viszonylatában – 10% alá (9,9%) gyűrte a pénzromlás ütemét.
Miniszterelnökünk tehát látszólag betartotta korábbi ígéretét és „letörte” az inflációt, így ma dolgozó népünk és a már nem dolgozó nyugdíjasok bizonyára felhőtlenül boldogok. Én nem teljesen, de nekem rossz természetem van, és állandóan a Központi Statisztika Hivatal (KSH) számait bogarászom, ami persze nem helyes.
Rövid jegyzetemben az élelmiszerek áralakulásával foglalkozom, de nem egy-, hanem kétéves távlatban. Úgy gondolom, hogy ennek a termékcsoportnak az áraira vagyunk a legérzékenyebbek, hiszen élelmi terméket minden magyar polgár szinte mindennap vásárol.
Úgy döntöttem, hogy nem egy év, hanem két esztendő adatait fogom összevetni. Először bemutatom, hogy miként álltunk tavaly ilyenkor, azaz 2022 októberét viszonyítom 2021 októberéhez.
„Az élelmiszerek ára 40,0%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (87,9%), a kenyér (81,4%), a tejtermékek (75,4%), a sajt (74,7%), a vaj és vajkrém (71,6%), a száraztészta (58,6%), a margarin (58,0%), a péksütemények (54,7%) és az édesipari lisztesáru (53,4%) drágult. A termékcsoporton belül a cukor (11,8%) és az étolaj (4,4%) ára nőtt a legkisebb mértékben.”
(KSH – 2022. november 9.)
Figyelem, most jönnek a pénteken közzétett adatok, amelyek 2023. október és 2022. október összehasonlítását mutatják, aztán matekozunk egy kicsit.
„Az élelmiszerek ára 10,4%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (54,4%), a csokoládé és kakaóé (23,8%), az alkoholmentes üdítőitaloké (szintén 23,8%), valamint a büféáruké (22,0%). A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2%-kal csökkent”
(KSH – 2023. november 10.)
Nem cifrázom nagyon: két év alatt az élelmiszerek ára összességében (100 x 1,40 x 1,104=154,56)
54,56%-kal emelkedett.
Ezen belül a cukor ára (100 x 1,118 x 1,544=172,62) 72,62%-kal nőtt.
A sajtok a mérés első évében 74,7%-kal drágultak, a második figyelt évben viszont csak 6,4%-kal mérséklődött az áruk.
Hasonló tendenciát látunk a tojás esetében is:
először valósággal „kilőtt” a 87,9%-os mértékkel,
majd mindössze 16,9%-kal „szelídült”.
És még valami. Nem szeretném, ha egyoldalúsággal vádolna meg a kedves olvasó, ezért az élelmiszerárakon túl a háztartási energia árváltozását is közlöm a KSH adatok alapján, szintén kétéves távlatban.
Az első évben a háztartási energia 64,4%-kal drágult, 2023. októbere és 2022. októbere viszonylatában viszont csak 16,1%-kal lett olcsóbb.
Nem fűzök hozzá közgazdasági magyarázatot; az egyenleget – a negatív egyenleget – mindenki láthatja!
Gondolom, nem kell tovább taglalni, hogy a kétéves összkép – érzékelve a sanyarú bér- és nyugdíjhelyzetet is – mennyire
elkeserítő az alacsony jövedelmű családok és a kisnyugdíjasok számára.
Dr. Dávid Ferenc
