Szokatlan fejlemények.
A biztonság kulcsfontosságú Magyarország és a magyar emberek számára, NATO-tagsága biztonságot szavatol úgy az országnak, mint a szélesebb régiónak – jelentette ki a köztársasági elnök a NATO brüsszeli székházában szerdán.
Az MTI közlése szerint Novák Katalin, aki Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszéléseket, újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a béke és a stabilitás alapvető fontosságú Magyarország számára.
„Magyarország hozzájárul a NATO-missziók sikeréhez, erősíti védelmét és fejleszti katonai kapacitását, hamarosan teljesíti azon kötelezettségét, hogy bruttó hazai terméke (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítja, a magyar katonák jelenléte pedig hozzájárul a nyugat-balkáni régió békéjéhez és stabilitásához”
– hangoztatta a köztársasági elnök.
Novák Katalin azt mondta: Magyarország támogatja Ukrajna önvédelemhez való jogát és folytatja humanitárius segítségnyújtását az ország számára.
„Magyarország elítéli és elfogadhatatlannak tartja Oroszország agresszióját az önálló Ukrajnával szemben”
– közölte, hozzátéve, „legfontosabb azonban a békéhez vezető utak megtalálása. Valamint annak a megtalálása, miként lehet a béketárgyalások asztalához ülni és elérni a tűzszünetet”.
Kiemelte: nem lehet olyan kapcsolat Magyarország és Oroszország között, amely alá tudná ásni a szövetségesekkel ápolt kapcsolatokat és a kötelezettségvállalások teljesítését úgy a NATO, mint az Európai Unió kereteiben.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban elmondta, Magyarország a legmélyebben együttérez Izraellel és elítéli az ellene intézett brutális támadást, ami – fogalmazott – „ráirányítja a figyelmet a régió stabilitásának fontosságára”.
A Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva azt mondta:
az ország tagsága hozzájárulna a NATO megerősítéséhez, ezzel pedig a közös biztonsághoz.
A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban kijelentette: az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete kiemelten fontos Magyarország számára, különös tekintettel a magyar nemzeti kisebbségre.
„Kiemelten fontos a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, különösen akkor, ha egy országnak ambíciói vannak a szövetségeinkhez való csatlakozás terén”
– mondta, megjegyezve, „Magyarország számára ez olyan kiemelt kérdés, amelynek megoldása szükséges ahhoz, hogy fenntartsa támogató hozzáállását Ukrajna kihívásokkal teli küzdelmében”.
Ugyan az állami hírgyár beszámolójából kimaradt, de Novák Katalin az atv.hu kérdésére válaszolva közölte:
nem Magyarország lesz az utolsó, aki ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást,
amely mellett – jegyezte meg – sokkal több érv szól, mint ellene.
„Sokkal több ok szól a svéd NATO-csatlakozás mellett, mint ellene”
– mondta a köztársasági elnök, kiemelve: teljes mértékben támogatja Svédország teljes jogú NATO-tagságát.
„Támogatom, hogy Svédország mielőbb a NATO tagja legyen”
– rögzítette a köztársasági elnök, aki hozzátette, azt azért „tudni kell”, hogy nem ő és nem is Orbán Viktor miniszterelnök döntenek erről, hanem a parlament.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a csatorna kérdésére válaszolva azt közölte: minél előbb sort kell keríteni a ratifikációra.
„Svédországnak minél előbb a NATO teljes jogú tagjává kell válnia. Svédország teljesítette a kötelezettségeit, és a NATO-t erősebbé, egységesebbé teszi”
– hangsúlyozta.
A NATO-főtitkár örömmel fogadta, hogy Novák Katalin is kijelentette, teljes mértékben támogatja a teljes jogú svéd NATO-tagságot.
Novák Katalin egy másik újságírói kérdésre felelve szólt arról is, hogy neki bizony van arról tudomása, hogy a magyar parlament tagjai között vannak, akik azt állítják: Svédország elég erősen elítélte a magyar demokrácia működését. Az államfő ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy „talán segítene”, ha a svéd kormány, illetve a svéd politikusok megkeresnék a magyar kormányt vagy politikusokat, hogy „meggyőzzék őket a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásának a fontosságáról”.
