Vélemény.
Az Európai Unióban átlagosan 4,9 százalékkal nőttek az árak augusztusban, amely 2,5-szerese a magyar 12,2 százaléknak. Ezzel a 12,2 százalékkal hazánk még mindig vezeti az európai rangsort a drágulásban.
Magyarország szeptemberben is,
most már tizenegyedik hónapja EU-éllovas a pénzromlásban.
A tavaly szeptemberihez képest számított éves magyar inflációt az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat a magyar KSH-hoz hasonlóan 12,2 százalékosra mérte. Az országonkénti adatokat nézve az is kitűnik, hogy 2023 szeptemberére Magyarország maradt az utolsó az Európai Unióban, ahol még két számjegyű az infláció.
Hollandia azért maradt ki az alábbi listából, mert náluk deflációt (–0,3%) mértek, azaz az országban az általános árszínvonal nem emelkedett, hanem csökkent! Ilyen is van, meg olyan is, hogy Belgiumban és Dániában éves viszonylatban is megállt a fogyasztói árak növekedése.
Az alábbiakban – önkényes módon – csoportosítom a 26 tagú (Hollandia nélküli) EU-család inflációs értékeit:
10 százalék felett: Magyarország 12,2 százalék
6,0 – 9,9 százalék között:
Románia 9,2 százalék
Szlovákia 9,0 százalék
Csehország 8,3 százalék
Lengyelország 7,7 százalék
Horvátország 7,4 százalék
Szlovénia 7,1 százalék
Bulgária 6,4 százalék
3,0 – 5,9 százalék között:
Ausztria 5,7 százalék
Franciaország 5,7 százalék
Írország 5,0 százalék
Málta 4,9 százalék
EU átlag 4,9 százalék
Portugália 4,8 százalék
Ciprus 4,3 százalék
Németország 4,3 százalék
Eurózóna 4,3 százalék
Litvánia 4,1 százalék
Észtország 3,9 százalék
Svédország 3,7 százalék
Lettország 3,6 százalék
Luxembourg 3,4 százalék
Spanyolország 3,3 százalék
Finnország 3,0 százalék
3 százalék alatt:
Görögország 2,4 százalék
Belgium 0,0 százalék
Dánia 0,0 százalék
Sok megjegyzésre nincs szükség. A kelet európai blokk, különösen a V4-ek csapata és Románia rendkívül rosszul teljesít. Többségük nem tagja az eurózónának.
A balti államok valamennyien leküzdötték magukat az EU-átlag (4,9 %) és az eurózóna átlaga (4,3 százalék) alá, holott ezek az országok kis méretű és nyitott gazdasággal rendelkeznek, és közvetlen szomszédságban vannak az orosz medvével.
A számok a valóságot tükrözik. A kontinentális közösség nagyobb hányada sikerrel kecsegtető harcot vívott (és vív) az infláció ellen, és már pozitív, reménykeltő folyamatok is látszanak.
A tartós recesszióban lévő – és sajnos, folyamatosan szegényedő –
Magyarország is elkeseredett küzdelmet folytat a pénzromlással szemben,
de az érdemi eredmények még váratnak magukra.
A drágulás üteme ugyan az elmúlt hónapokban mérséklődött, de az árak továbbra is jelentős mértékben 12,2%-kal emelkednek, így a hazai infláció, sajnos, még mindig kiérdemli a „vágtató” minősítést. Európában egyedül.
