Már rágja a körmeit.
A megnövekedett költségvetési hiányok és adósságszintek kezelésére újfajta gyakorlatnak kell indulnia az Európai Unióban, ez azonban nem vezethet ahhoz, hogy az Európai Bizottság a nemzeti szuverenitás újabb elemeit vegye át, vonja el a tagállamoktól – jelentette ki Varga Mihály kedden Luxembourgban.
A politikus az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács – az Ecofin – ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: más országokkal együtt Magyarország is vissza akarja állítani gazdaságát arra a stabil növekedési pályára, amelyen a koronavírus-járványt megelőző időszakban volt.
Ezért is alapvető kérdés, hogy a jogkörök kihez kerülnek, valamint az, hogy az egyes országok költségvetését a nemzeti érdekek mentén, az emberek által megválasztott kormányok határozzák meg, ne pedig az uniós bizottság, illetve egyéni alkuk vagy más preferenciák – fogalmazott a pénzügyminiszter.
A hvg.hu mindezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarországon a költségvetést formailag a törvényhozás határozza meg, nem pedig a kormány. Orbán Viktorék ugyanakkor előszeretettel mozgatnak meg milliárdokat a büdzsében: nemrég például egy, a magyar űrhajózást érintő átcsoportosításról döntöttek, de pár hete a rezsivédelmi alap terhére pakoltak át 32 milliárdot – az összeget mellesleg az Energiaügyi Minisztérium kapta.
Ugyancsak pár hete 38 milliárd forint átcsoportosításáról határoztak: többek között a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, valamint a Miniszterelnökség kapott az összegből.
Varga Luxembourgban továbbá megosztotta: szerinte a megemelkedett költségvetési hiányokat és adósságszinteket csökkenteni hivatott új rendszer ürügy lenne az Európai Bizottságnak, hogy még erőteljesebben szóljon bele a tagállamok költségvetési politikájába. Hozzátette, hogy így sérülhet az egyenlő bánásmód elve is.
Meglátása szerint „az ilyen módosításokra vonatkozó tervek az európai egység köntösébe vannak bújtatva, de valójában az
a céljuk, hogy elvegyék a nemzetállamoktól szuverenitásuk fontos elemeit”.
A reform elfogadásának sürgetése nem mehet a szabályok kidolgozottságának, és ezáltal a tagállamok érdekeinek rovására – jegyezte meg, majd kifejtette: ebben a kérdésben északi–déli megosztottság is van.
Mint mondta, az északiak több szigort, a déliek több rugalmasságot akarnak. Úgy fogalmazott:
ha valóban egy adósságközpontú reformcsomag kerül az asztalra, az Magyarországnak jó hír.
Emellett kifejtette: amennyiben ebben az évben sikerül kezelniük a magas inflációt, akkor jó eséllyel a jövő évi hiányszint a GDP 2,9 százaléka lenne.
Továbbá közölte: lehetővé kell tenni, különösen az Ukrajna szomszédságában fekvő országoknak, hogy a megnövekedett kiadásokat valamilyen formában le tudják vonni, el tudják számolni a hiányukból, beleértve a határvédelmi költségek elszámolhatóságát is.
Varga sérelmezte, hogy Magyarország a kerítés megépítése óta 650 milliárd forintot költött a határvédelemre, és ehhez szerinte szerény hozzájárulást adott az Európai Bizottság.
Mindemellett elárulta: folynak azok az egyeztetések, amelyek alapján Magyarország közelebb kerülhet az uniós források lehívásához.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény)
