Vélemény.
A KSH október 4-én közzétett gyorstájékoztatója szerint 2023. augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 7, naptárhatástól megtisztítva 7,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,1%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. 2023. január–augusztusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,6%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
Figyelem! Megismétlem az egyik fontos elemet: augusztusban fél százalékkal csökkent a forgalom volumene júliushoz képest, ami
a jövőre nézve is rendkívül aggasztó tényadat.
De nézzünk rá a kiskereskedelmi forgalom elmúlt 9 havi teljesítményére. Az alábbi számok nem nagyon szorulnak magyarázatra, összefoglalva annyit mondhatunk: elvették a polgárok pénzét, lehetőségét és kedvét a shoppingolástól, ezért aztán a lakosság – kénytelen-kelletlen – „behúzta a féket”, morogva és rosszkedvűen nem vásárol annyit, mint korábban.
2021. december/2022. december: mínusz 3,9%
2022. január/2023. január: mínusz 4,5%
2022. február/2023. február: mínusz 10,1%
2022. március/2023. március: mínusz 13,1%
2022. április/2023. április: mínusz 12,6%
2022. május/2023. május: mínusz 12,3%
2022. június/2023. június: mínusz 8,3%
2022. július/2023. július: mínusz 7,6 %
2022. augusztus/2023. augusztus: mínusz 7,1 %
A bolti kiskereskedelmi egységek Magyarországon a hét minden napján árusíthatnak, az üzletek nyitvatartási ideje és az árukínálat semmilyen mértékben nem korlátozott. Minden adott hazánkban a szabad és virágzó kereskedelem folytatására, de a határ mentén élő magyarok már régen a szomszédba járnak vásárolni.
Az ottani kiskereskedőknek generálnak árbevételt, miközben Varga Mihály pénzügyminiszter úr amiatt nyafog, mert nem elegendő a központi költségvetés számára az általános forgalmi adó (áfa-) bevétel. Nem bizony!
A Szlovákiában, Horvátországban és a többiben elköltött magyar jövedelem ugyanis nekik „termeli” az adóbevételt, a magyar központi büdzsé helyett. A GDP-arányos költségvetési hiány hazánkban meredeken növekszik: az előre tervezett hiánycél 3,9 százalékról 5,2 százalékra változott. És még csak októbert írunk…
Nagy Márton – Magyarország miniszteri pozíciót is betöltő gazdasági látnoka – így ítéli meg a helyzetet: „túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki egy viharból.” Szerinte gyors manőverekre volt szükség, amelyeket a kormány 2022-ben és 2023-ban is megtett, most viszont már „egyenesen” lehet menni, „stratégiai nyugalomra” van szükség. Az idei az infláció letörésének az éve, 2024 pedig a növekedés helyreállításáé.
Emlékeztető: tavaly 14,5 százalék volt az átlagos éves infláció, idén várhatóan 17,9 százalék lesz. Ezt a 3,4 százalékos pozícióromlást nevezi Nagy Márton az infláció letörésének!
2022. márciusában az orosz-ukrán háborúval összefüggésben Orbán Viktor arra intett mindenkit – a stratégiai nyugalom szükségességére mutatva –, hogy „keveset (kell) beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen”. Azt ajánlom Nagy Márton miniszter úrnak, hogy
fogadja meg főnöke tanácsát.
A nép szórakoztatásával ugyanis neki nem kell foglalkoznia, mivel erre van szerződtetve a Matolcsy–Parragh bohócduó!
Dr. Dávid Ferenc
